Gyógyító szemléletem
Magamról
SZVITEK ERZSÉBETKÉNT életem kalandos utazásához, a lelki megtapasztalás lehetőségeként, megszületésemkor – 1955-ben – Magyarországot választottam.
Már gimnáziumi éveimben misztikus vonzódást éreztem a filozófiához, melyből diplomáztam a történelemtudományok mellett az ELTE-n. Párhuzamosan újságíró Akadémiát végeztem, s már akkor eldöntöttem, tényfeltáró-oknyomozó újságíróként tevékenykedem. Kalandos utazás következett a jog és igazság mezsgyéin küzdve jártam utamat, egészen 2002-es nagy autóbalesetemig, ami intő jelként figyelmeztetett: nem jó úton haladok. Párhuzamosan meghaltam nap, mint nap az állatvédelemben, mígnem tudatosult bennem, ha nem is menthetek meg minden lelket, de egy állatvédelmi törvénnyel, annak kidolgozásával segíthetek. Az ÉN UTAM AZ ÉN SORSOM- beteljesülni látszott, mikor elvégeztem pár éve az Agykontroll tanfolyamot, ahol megvilágosult bennem: az vagyunk, amit gondolunk, s azzá leszünk, amit teszünk. Hosszan tartó belső utazással legyőztem egy halálos kórt, mely évtizedeken át kísértett. Győztem, mert tudtam, az vagyok, amit gondolok, s azzá leszek, amit teszek. Ezzel a váratlan eseménnyel új fordulatot vett az életem, amely elvezetett az egészséges életmód iránti érdeklődéshez és egy új spirituális tudatossághoz, aminek lényege: VAGYOK, AKI VAGYOK.
Az események felgyorsultak, mintha időgépben ültem volna: elvégeztem az agykontrollt és a spirituális metafizika tanulmányaimat is befejeztem, megvilágosodtam. E rendkívülien erős, átalakító hatású tapasztalatok felébresztették bennem a vágyat, hogy akik felkeresnek felkínáljam a lehetőséget arra, hogy elinduljanak a szív megnyitása felé tartó úton, a gyógyulás útján és együtt emlékezzünk arra, hogy kik vagyunk. Olyan beteg gyermekeket és felnőtteket gyógyítok, a csodálatos univerzális energiák erejével, akik hisznek abban, hogy vannak csodák és meggyógyulnak. Hit, bizalom, becsület, szeretet-ezek a kovácsoló erők a gyógyuláshoz. újrakezdéshez.
Életem azon szakaszába értem, amit egyszerűen csak úgy nevezek, hogy felébredtem. Tisztán látom, hogy én ki vagyok, és azt is, hogy a rendelkezésemre álló élet-időmet mire szeretném fordítani.
Kerestem már dicsőséget. Több mindenben is. Megkaptam. Aztán megláttam, hogy nincs mögötte semmi. Elcsábultam egy olyan világ szemfényvesztésétől, ami igazán sosem vonzott, de mikor az ölembe pottyant, megszédültem tőle. És megláttam, hogy ennek a világnak a mélyén is, azok a rendíthetetlen, egyszerű értékek számítanak, amelyek a világot tartják mindmáig. És ez most veszélybe került.
Sok éve munkál bennem az a belső meggyőződés, hogy az élet nem lehet ennyi, hogy reggel kimegyünk a kapun, este meg haza, és így egész életünk java részét az igazi életterünktől távol töltjük. Kiráz a hideg ettől, hogy így múljon el az életem. Egyre inkább meggyőződésem, hogy az igazán emberhez méltó élet, az a szerető-teremtő, természet közeli, szerény, önfenntartó élet. Én erre tartok. Ennek az alapjait részben már le is raktam. És ehhez keresek pont itt és pont most igaz társakat. Zala és Gyor. Számomra az élet azt jelenti, hogy Isten és az Univerzum kegyelméből van erőm, bátorságom és hitem, hogy a két kezemmel építsem fel azt a világot, amely minden részletében azt tükrözi, hogy az élet önmagában csodálatos. Egyszer. Aztán pedig azt, hogy azt a rendíthetetlen hitet a gondviselő Univerzumban az emberben, és mindazt amit én kaptam, megosszam mindazokkal, akik hozzám tartoznak így vagy úgy, és mindazokkal, akikkel ezen az úton találkozok és nyitottak rá.
A magam által kitalált tökéletességre való törekvést, Istennek hála, valahol elhagytam. Van csodálatos családom, normális otthonom, munkám is, átlagon felüli, szóval semmi nem kényszerít rá, hogy mindezt feladjam, és az egyszerűbb,legalább nagyvonalakban önfenntartó életet éljem. Belső meggyőződésből tartok erre.
Tudom, hogy a nő az élet forrása és állandó bölcsője is. Az vagyok! Azt is tudom, hogy képes vagyok férfiakat újjá teremteni, mikor a csatából haza érve, sebekből vérzőn leroskadnak a székre. Ezt a női minőséget élem. A nő, aki teret nyit arra, hogy férfi – férfi minőségben lehessen jelen életem minden területén. Azt a csapatot várom, akinek a létében osztozhatok, és viszont.
A minőségi életet keresem, tele értelemmel és érzelemmel a jövőért.