ALVÁS, ALVÁS ÉS A CIRCADIAN RITMUS, ALVÁS ÉS HORKOLÁS
ALVÁS / Alvás és a Circadian ritmus
„Megbírságoltam és előzetesbe küldtem tudatomat!”… elmentem aludni…-)) Az alvás legnagyobb adománya, hogy tudatosan nem bombázhatjuk tovább gondolatainkkal a szervezetünket, így teljes mértékben ki és fel tud használódni a szervezet öngyógyító, regeneráló képessége.
Mindenki számára természetes dolog, hogy az alvás az élet természetes velejárója. Mégsem alszunk eleget, vagy nem megfelelő időben. Pedig az alvás során, nemcsak pihentetjük szervezetünket, agyunkat, magunkat, az alvás idején egész szervezetünk sejtszinten regenerálódik, energetikailag harmonizálódik. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás és csökken a sejtelhalás szintje, az alvás időszaka alatt a sejtek közötti információs áramlás is akadálytalanabb.
ALVÁS / Circadian ritmus, az ember biológiai ritmusa
Az ember napi circadian ritmusát 3 alapvető tényező határozza meg: a külső ingerek és azok intenzitása, a belső biológiai óra, és a test belső állapota. Az alacsonyabb rendű élőlényekhez hasonlóan az emberi szervezet életműködései is hullámzó erősségűek, melyeknek periódushosszuk van. Ezeket a ritmusos, ritmikus hullámzásokat (bioritmus) külső körülmények, geofizikai tényezők indítják be és tartják fenn. Ennek megfelelően megkülönböztetünk:
· Napszakos circadian ritmusokat(nap,mint 24 óra, cirkadián = periódushossz 24 óra)
· Hónapos circadian ritmusokat(28 napos,cirkalunár = luna-hold periódushossz)
· Évszakos circadian ritmusokat(1 év,cirkannual = annus év periódushossz)
ALVÁS / Circadian ritmus és a test belső állapota
Az álmosság-alvás ritmusát, ritmicitását a fényviszony – azaz a sötétség, és a szervezet ehhez való alkalmazkodása, illetve a humán környezet viselkedése, szokásrendszere alakítja ki (pl. a sarkkörön belül lakó emberek ébrenlét és alvás ritmusa egyforma a téli teljes sötétségben, a tavasszal változó világosság – sötétségben, illetve egész napos nyári világosságban is).
· Napi ritmust az agyalapon elhelyezkedő mag vezérli (SCN), mely a hipotalamusz előtt helyezkedik el. A mag működését a tobozmirigy által termelt melatonin nevű hormon befolyásolja (ez a hormon a szívritmusra és a vérnyomással is hatással van). A reggeli fény a becsukott szemen keresztül bejut az agyba, és ott a tobozmirigy melatonin termelését csökkenti, az esti sötétségben pedig stimulálódik a tobozmirigy melatonin termelése.
· Az álmosság érzetéért is egy hormon a felelős, az ún. adenozin nevű hormon. Ez az anyag ébrenléti állapotunkban fokozatosan termelődik, estére olyan magas szintet ér el a szervezetünkben, hogy kiváltja az álmosság érzetét, alvás időszaka alatt pedig, csökken a termelődés.
· A test belső hőmérséklete este 9 óra körül a legmagasabb (37°C), alvás alatt fokozatosan 1 fokot csökken, míg hajnali 5 óra körül eléri mélypontját, azután hirtelen visszaáll 36 °C-ra a test hőmérséklete. A testhőmérséklet délutántól kezd újra – relatíve – emelkedni.
· A diurézis (vizelet) éjszakai csökkenését a sötétségben fokozott ADH nevű hormon (amely a vizelet kiválasztásának csökkentéséért felelős) termelődése okozza. (Érdekességként: a sarkköri nyárban, ahol 24 órás világosság van, a vizeletképződés ritmusa – azaz a sötétséghez igazodó vizelet kiválasztást szabályozó ritmus- átmenetileg szünetel).
· A légzés perctérfogat hajnalban való csökkenése a légzőközpont széndioxid iránti érzékenységének csökkenésével kapcsolatos. A légutak ellenállásának fokozódása egészséges emberben is észlelhető, de sokkal kifejezőbb, pl. asztmában szenvedő embereknél. Az asztmatikus rohamok is hajnalban a leggyakoribbak.
· A szívfrekvencia, a perctérfogat, az artériás vérnyomás hajnalban a legalacsonyabb folyamatos ágyban fekvés esetén is, függetlenül attól, hogy éppen alszunk- e.
· Reggel nagyobb a vörösvérsejtszám és a hemoglobinkoncentráció, az ébredés utáni órákban esik a fehérvérsejtek (oezinofil granulociták) száma.
· Lásd. még: bioenergetikai szervóra
ALVÁS / Circadian ritmus és a külső ingerek
Külső időjelzőként számos tényező szóba jön, de a napszakos circadian ritmust kialakító faktorok egy közös okra, jelenségre vezethetők vissza. Ez pedig a Föld tengely körüli forgása, amelyből adódó ritmusos környezetváltozások (nappalok, éjszakák ) hatása a filogenezis kezdete óta gyakorlatilag minden élőlényre befolyást gyakorol. A nappal és éjjel különbségében döntő a világosság – sötétség ritmusos váltakozása, kisebb jelentőségű a hőmérsékletváltozás.
Külső hatásként még ehhez társul a „szociális behatás” (mások tevékenységének napszakos ritmusa). Az óramutatók állásának megfigyelése csak akkor játszik szerepet a szervműködések ritmusának fennmaradásában, ha a fenti egyéb tényezők nem érvényesülnek. Másodlagos szerepe van annak, hogy a már kialakult ritmusos, ciklikus emberi tevékenység (ébrenlét-alvás, függőleges-vízszintes testhelyzet, étkezés-táplálékfelvétel szünet) következtében további működések válnak ritmusossá.
ALVÁS / Circadian ritmus és a belső biológiai óra
A belső biológiai óra nem más, mint az évezredeken át szabályos 24 órás periódusban érvényesülő hatások rögzülése sejtszinten. A sejtműködések napszakos ritmusának irányítását a hipotalamuszban levő idegsejtek végzik, melynek fő szinkronizáló tényezője a retinát érő fényerő (a szembe jutó fény mennyisége). Az agykéregnek is van funkciója egyes külvilági tényezők (szociális) közvetítésében és így a periódushossz beállításában, de a belső ritmus kérgi irányítás nélkül is fennmarad (pl. a testhőmérséklet napszakos ritmusa, hormonális változások, stb.).
Tehát a belső órának semmi köze az ember időérzékeléséhez. Így például kétszer gyorsabbnak vagy éppen fele olyan gyorsnak vélheti az idő múlását az -a változó külvilágtól izolált ember- (pl. sötét barlangban rekedt, egyedül és óra nélkül lévő ember), aki spontán alvásritmusának periódushosszában nem téved fél óránál többet.
„Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás!”
(Albert Einstein)
ALVÁS / Napi ritmus és a fáziseltolódások, fronthatások
Fáziseltolódáshoz (az éjszaka „elcsúszása” illetve az alvás elcsúsztatása) előbb, utóbb mindenki alkalmazkodik. Transzmeridián ( nyugati vagy keleti irányú) utazáskor 2 óránkénti eltolódáshoz kb. egy-egy nap adaptálódási (alkalmazkodási) idő szükséges. 8-12 órás eltolódás esetén azonban már a normális alvásritmus csak 3-9 nap után áll vissza, illetve áll át az új időviszonyoknak megfelelően.
A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség és memorizáló képesség, toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel. Ennek igen nagy jelentősége van például a váltott műszakban dolgozók esetében. Élettani paraméterek adaptálódási idejét figyelembe véve helyesebb lenne a műszakváltásokat havonta egyszer, vagy még ritkábban alkalmazni. A tartós éjszakai műszakvállalás azonban nehezíti a családi életben, vagy a társadalmi életben való alkalmazkodást, beilleszkedést. Az időzónákon való gyors átutazásból eredő alkalmazkodási problémáknak nagy jelentőségük van (és számolni kell hatásukkal) pl. a pilóták, a katonák, sportolók vagy diplomaták esetében.
ALVÁS / Napi ritmus és a klimatikus, meteorológiai fronthatások
Földrajzi fáziseltolódás esetén még külön hatással van az ember alkalmazkodóképességére a klimatikus hatás. Egy adott földrajzi területen általában tartósan jellemző hőmérsékleti, páratelítettségi, légnyomási viszonyok, és a napsugárzás erőssége határozzák meg az adott hely természetes klímáját. Formái: trópusi klíma, mérsékelt égövi klíma, sarki klíma, tengeri klíma, szárazföldi (sivatagi) klíma, magaslati (hegyi) klíma. A hirtelen bekövetkező időjárás-változás befolyásolja a szervezet működését, sőt egyes esetekben betegségi állapotot alakíthat ki („meteoropaták”), vagy fokozhatja a betegség tüneteinek súlyosságát.
Frontátvonulások régebben is voltak, hatásukra akkor is voltak bizonyosan, akik érzékenyebben reagáltak. Azonban napjainkban a fokozott környezeti ártalmak és emberi terhelések miatt, fokozódott a reagálási érzékenység és az ennek megfelelő következményei.
Hidegfront (légnyomás emelkedés) a paraszimpatikus idegrendszer tónusfokozódásához vezet (vagotónia, alkalózis-lúgosodás). Hatására csökken a vércukorszint, a reflexidő megnyúlik, csökken a munkateljesítmény. Hidegfront idején egyes betegségek gyakrabban jelentkeznek (angina pectoris, asztmás roham, bél-simaizmok görcse, korai burokrepedés, ingerlékenység, epilepszia, lázas eklampszia (görcsroham), elalvási-alvási nehézség.
Melegfront (légnyomáscsökkenés) a szimpatikus idegrendszert aktivizálja (szimpatikotónia, acidózis-savasodás), ami álmatlansághoz, nyugtalansághoz vezet, továbbá fokozza egyes betegségek gyakoriságát (hipertónia, trombózis, szívizom-infarktus, méh fájásgyengesége, depresszió, elalvási-alvási nehézség).
ALVÁS / Alvási ciklusok és az agyhullámok
Az élő sejtek, szövetek működése során, a sejtmembránon (sejthártyán) bioáram keletkezik, mely jellemzője a sejt működési állapotának. Az agykéregben keletkező elektromos potenciálváltozások az EKG – hoz hasonló elven működő készülék segítségével regisztrálhatóak. Az elektródákat a koponya különböző meghatározott területeire helyezik fel, s így az agyban keletkező bioáramot az EEG készülékkel felfoghatják és értelmezhetik, a kapott görbék jellegzetességei alapján.
· Alfa hullámok 10 Hz (9-14 Hz): Ébrenléti állapot. Zavarmentes, teljesen nyugodt, ellazult állapotú, becsukott szemű ember agyhullám görbéje (meditációs állapot alapja).
· Bétahullámok 20 Hz (15-40 Hz): Ébrenléti, figyelő állapot. Ha a vizsgált személy a szemét kinyitja, az alfa ritmust egy másik, az előbbinél gyorsabb, szabálytalanabb ritmusú elektromos aktivitás váltja fel. Ez a jelenség a látással (szenzoros ingerléssel) függ össze (ezt deszinkronizációs állapotnak is hívják).
· Téta hullámok 3,5-7 Hz: Könnyű alvás állapota
· Delta hullámok 3,5 Hz alatt: Mély alvás állapota
Az alvás a legtöbb gerinces (és némelyik különleges rovar, pl. Drosophilia-gyümölcslégy) természetes állapota. Pavlov az alvást védőgátlásnak nevezte, utalva az alvás regeneráló funkciójára, és mint az idegrendszert kímélő, tehermentesítő fontos kritériumra.
Élettanilag az alvás periodikusan visszatérő fiziológiás állapot, melynek élettani jellemzői a következők:
· A vázizomzat (csontokat körülvevő izomzat, mely biztosítja az akaratlagos, szándékos mozgathatóságot), ellazulása (ez az alvás legfőbb magatartási ismérve, pl. ülve elalvó ember előreejti fejét, mivel ekkor a testtartást biztosító izmok elernyednek, ezért aludni csak fekve, vagy megtámasztott állapotban lehet).
· Nem túl erős környezeti ingerekre való reakció hiánya (az alvó ember nem hallja környezetének hangjait).
· A magasabbrendű szellemi és lelki funkciók (tudat, gondolkodás) szünetelése.
· Jellegzetes EEG-változások kisérik az alvás folyamatát.
· Ébreszthetőség (erős külső vagy belső ingerek felébreszthetik az alvó embert, szemben az eszméletlen vagy narkotizált egyénnel).
· A paraszimpatikus vegetatív működések túlsúlya (pl. vérnyomás csökken, pulzus lelassul, testhőmérséklet csökken, pupilla szűkül, anyagcsere és energiafelhasználás csökken).
Az alvás fázisait kutatók több részre osztották. Egy ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt 4 NREM és 1 REM fázis különíthető el. Ilyen ciklusokból az egész alvás idő alatt 4-6 fordul elő átlagosan.
· NREM-1-fázis: Átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, az álmosság érzet ekkor fokozódik. Az agyhullámok, és az izmok aktivitása lassul. Előkészítő állapotnak nevezhetjük, alfa hullám jellemzi, a béta hullám megszűnt.
· NREM-2-fázis: Könnyű alvás, szemmozgás, szívműködés, vérnyomás, testhőmérséklet csökken. Szendergés fázisának is nevezhetjük, itt az alfa és téta hullámok váltakoznak egymással.
· NREM-3-fázis: Mélyül az alvás, rendkívül lelassulnak az agyhullámok, szívműködés, vérnyomás csökken. Közepes mélységű alvás, melyben már a téta és delta hullámok váltakoznak egymással.
· NREM-4-fázis: A legmélyebb alvás periódusa, ekkor a leglassúbbak az agyhullámok, szemmozgás már nincs, de a végtagok még mozoghatnak. Delta agyhullám jellemzi. A 3. és 4. NREM-fázis a legfontosabb a szervezet regenerálódási folyamatában.
· REM 5.-fázis: Erős agyi aktivitás jellemzi, de a mozgató izmok átmenetileg lebénulnak. Ezt a periódust paradox alvási időszaknak is nevezzük, mert ekkor a delta hullámok mellett, megjelennek a téta hullámok is. Ekkor álmodunk! Ebben az időben könnyen felébreszthetőek vagyunk, rövid ébredés is előfordulhat.
Az ébredés folyamatán miután aktivizálódott az egész agykéreg, megjelennek az alfa hullámok, majd a deszinkronizációs fázis (béta hullámok), azaz a teljes ébrenléti állapot, majd a teljes fizikai aktivitás (mozgás, beszéd, stb.)
A fiziológiás alvás a központi idegrendszer és ezen keresztül az egész szervezet regenerációs periódusa. Ebben az időszakban történik meg az ébrenlét során elhasználódott energiaforrások pótlása, újraszintetizálás, valamint a felhalmozódott anyagcseretermékek lebontása, kiválasztásának fokozódása (például a vesék alvás alatt jobb vérellátással rendelkezhetnek).
Az alvásszükséglet a testi fejlődés szakaszában jóval nagyobb, mint későbbiekben. Feltételezhetően az alvás alatt a növekedési hormon termelődése intenzívebb, és maga a növekedési folyamat is. Újszülöttekben a szükséges napi alvási idő 16-18 óra, csecsemőkben 14-16 óra, kisgyermekekben 10-12 óra, fiatal felnőttkorban 8-10 óra, felnőttkorban 8 óra, idős korban 6-8 óra is elegendő naponta.
A felnőtt ember teljes alvásidejének 15-20%-át a paradox fázis tölti ki (REM 5. fázis, az álomlátás fázisa), csecsemők és gyermekek esetében ez az alvási érték sokkal nagyobb. Sőt újszülöttek esetében feltételezik, hogy a nap 24 óráját nem is az ébrenlét és alvás, hanem a lassú és paradox alvásfázisok töltik ki. Az életkor előrehaladtával az alvás dinamikája is megváltozik, több lesz a felületes alvás, mint a mély alvás időszaka, s a hajnali órákban ezt ismételt fölébredések jellemzik.
Az alvás jellegzetes gátlásos állapot, ez a gátlás fokozatosan alakul ki, és terjed szét az agykéreg területeire, s a kéreg alatti központokra. Az alvásért felelős gátló mechanizmusok folyamatában több több folyamat is részt vesz:
Ha a külvilágból érkező ingerek mennyisége és intenzítása csökken, mérséklődik az agytörzsi nem specifikus aktiváló rendszer (formatio reticularis-formáció retikuláris →érzőrendszer-érzékelés agytörzsi része). Az agytörzsben specifikus alvásközpontok is vannak, melyek felelősek a különböző alvásfázisok létrejöttéért (a különböző alvásközpontok relatív túlsúlya folytán). Az egyik a középagyban található (raphe-magcsoport-a szerotonin és adrenalin hormonok hatnak rá), a másik a híd felső részében helyzkedik el (locus coeruleus).
ALVÁS / Alvászavarok és tényezői
Mi okozhat alvászavart (insomnia-inszomnia)? Alvászavarról akkor beszélünk általánosságban, amikor valaki nehezen alszik el, gyakran felébred álmából, felületes az alvása, reggelente fáradtan és „nyomottan” ébred. Gyakran tudomásunk van az okáról (pl. felébreszthet a fájdalom, nátha vagy allergiás állapot esetén az orr eldugulása, nedvedzése, stb.), gyakran azonban csak kutatjuk az okot, hogy miért nem alszunk jól és pihentetően.
Az alvászavar fajtái is rámutathatnak a zavart kiváltó okra. Van, amikor maga az elalvás nehézkes, azaz álmatlanságban szenvedünk (időskorúaknál gyakori), vagy amikor könnyen elalszunk, de nem alusszuk végig az éjszakát, hanem gyakori felébredésekkel küszködünk, azaz rövid az alvásidő. Ettől függően léteznek az elaltató, illetve az átaltató, azaz alvást segítő szerek és megoldások.
Alvászavarok négy fő csoportra oszthatóak:
· Elégtelen alvás- inszomnia (az elalvás és az átalvás zavara, alvásdeficit)
· Túlzott aluszékonyság- hiperszomnia (alvástúlsúly→ az ébresztőrendszer /serkentő formatio retikuláris/ túlsúlya, vagy az alvásrendszer /gátló formátio retikuláris/ elégtelensége okozhatja, ennek igen sokféle kiváltó oka lehet, összefoglalóan túlzott aluszékonyság szindrómának is nevezik az állapotot. Nem kóros a túlfokozott kifáradást követő rendkívüli alvás. Kóros viszont a napközben jelentkező alvásroham /narkolepszia/, a pszichológiai betegségekhez (pl. depresszió) társuló nappali aluszékonyság, továbbá az alvás alatt kialakuló légzészavar (gyors légzés-hyperventiláció, légzéskimaradás-apnoe).
· Az alvás-ébrenlét zavara (a biológiai óra megzavarása, pl. gyors időzóna-változásakor vagy műszakváltáskor – fáziseltolódások).
· Az alváshoz kapcsolódó működészavarok, és minőségileg kóros alvásesemények- paraszomnia (ide sorolható a gyermekek éjszakai felriadása, ágybavizelése miatti felébredések→szorongás, a felnőttek „lidércnyomásai”, az alvajárás-szomnambulizmus, az alkoholmérgezéssel járó kórosan kevés paradox alvás-felületes alvás túlsúllyal).
Alvászavarok, alváselégtelenségek (inszomniák) mechanizmusuk szerint a következő főbb formákban különíthetőek el:
· Lelki okokból kialakuló alváselégtelenség lehet átmeneti vagy helyzetfüggő (szituatív inszomnia), amikor heveny lelki konfliktus váltja ki az alvászavart (családi, pénzügyi-munkahelyi problémák, vizsgadrukk). Ebből nem ritkán tartós szorongás és idült elégtelen alvás, alvászavar alakulhat ki.
· Személyiségzavarok, elmebetegség is okozhat alvászavart, inszomniát. Depresszióban a hajnali túl korai felkelés, mániás betegségben pedig a súlyos elalvási nehézség a jellemző.
· Gyakori a gyógyszerek, élvezeti szerek által okozott elégtelen alvás, alvászavar. Nyugtatókhoz, altatókhoz való hozzászokás után a hirtelen megvonás súlyos álmatlansághoz vezethet. Feketekávé (és alkohol esti) délutáni fogyasztása esetén az elalvás késleltetett, gyakori felébredések jönnek létre, az alvásidő csökken. A megromlott éjszakai alvás másnap fokozza az élvezeti szerek általi igényt (a fokozatos csökkentés a megoldás).
· Alvás alatti légzészavarok (felületes légzés, légzésszünetek→horkolás), valamint alvás alatti izomrángások szintén zavart okozhatnak.
ALVÁS / Alvászavart kiváltó leggyakoribb okok
· A káros földsugárzás, mely megzavarja az energetikai harmonizációt (radiesztézia).
· A szervezet kémhatásának savas irányba való eltolódása ( lúgosístás).
· A kényelmetlen ágy, izzasztó, szellőzést nem biztosító ágynemű, és a szoros éjjeli ruha!
· A stresszes, aggódó állapot, félelem, depresszió (ezek hatására olyan hormonok szabadulnak fel a szervezetben, pl. a cortizol-stressz hormon, amik az ébren maradást segítik elő).
· A váltott, éjszakai műszakok, melyek megzavarják, illetve megterhelik a belső biológiai óránkat, alkalmazkodóképességünket. Egészségkárosító hatása jelentős, mert a szervezet energetikai feltöltődése, harmonizációja nem a szervezet természetes (belső) időrendi igényeihez igazodik ( szervóra),a (circadian) bioritmus felborul.
· A nehéz, zsíros és nagy adag vacsora fogyasztása, mely a hormonrendszert, az emésztőrendszert működésre és emésztőnedvek kiválasztására készteti (anyagcsere és emésztő folyamat, fogyókúra).
· A refluxbetegség ,a Candida betegség, székelési és vastagbél eredetű problémák
· Az alkohol fogyasztása (elősegíti ugyan az elalvást, de felületes alvást biztosít, és apnoe-t /légzés kimaradással járó oxigénhiányos állapot/ okozhat).
· Az este fogyasztott kávé, erős tea a koffein stimuláló hatása által.
· A dohányzás, mely stimulálja az agysejteket.
· A gyógyszerek mellékhatásai.
· A horkolással járó mikroébredések.
· A hormonális zavarok (pajzsmirigy jód), klimax
· A keringési zavarok, érrendszeri problémák, szívbetegségek.
· A túlsúly.
· Az erős bőrviszketéssel, fájdalommal járó betegségek.
· A légúti betegségek.
· A gerinc fájdalmai és az izületi fájdalmak.
· Az urológiai betegségek, melyek gyakori vizelési ingerrel és vizeletürítéssel járnak.
· A fizikai és szellemi túlterheltség.
· A mozgásszegény életmód és természetes levegő (friss oxigén) hiánya (fogyókúra mozgás, bioenergetikai mozgásgyakorlatok).
· A fájdalommal járó, gyulladásos megbetegedések.
· A környezeti hangártalmak, hangingerek.
· A folyadék (víz!) hiány ( vízterápia)
· Vitamin és ásványi anyag hiányok, nehézfém mérgezések, szabadgyökök túlsúlya.
ALVÁS / Alvás és az ébrenlét zavarai
Léteznek az ébrenlét zavarai is, melynek két formája ismeretes. Az első a kóros aluszékonyság (somnolentia-szomnolencia), mely létrejöhet kifáradás esetén, illetve az idegrendszer működési zavara miatt, oxigénhiányos állapotban, vérben felhalmozódott toxikus (méreg) anyagok jelenléte (mérgező ásványi anyagok, Candidabetegség, vagy nagy adag alkohol elfogyasztása esetén. Csökkent éberségi szinten, állapotban a kórokok egységesen az agytörzsi serkentő rendszer aktivitását csökkentik, enyhébb esetben átmeneti gyengeség, elesettség, reakciókészség –csökkenés jön létre. Az aluszékonyságon kívül súlyosabb esetben létrejöhet még az alig reagáló állapot (sopor), sőt teljes mély eszméletvesztés (kóma) is kialakulhat (pl. agyrázkódás, fokozott agyvíz (likvornyomás)-nyomás, gyulladásos vagy fertőzéses agyi károsodások, anyagcsere-változások→pl. hipoglikémia, stb.).
A másik formája a fokozott ébrenléti állapot, melyet a külvilágból érkező ingerek, valamint a szervezetből érkező ingerületek hozhatnak létre (öngerjesztő izgalmi állapot). Ez az állapot, ha tartósan fennáll, az idegműködés összeomlásához vezethet.
A fokozott ébrenléti állapot aktivitási szintjét tehát a vegetatív változások és a fokozott lelki felindulások is befolyásolják. Így nem meglepő, hogy a túl sok feketekávé (koffein) fogyasztás, pszichostimulánsok, fájdalomingerek, a tartós stresszállapotokat kísérő adrenalintöbblet kórosan fokozhatják az éberség szintjét. Mindezek a hatások fokozott agytörzsi serkentőrendszeri aktivitást, fokozott szétterjedő agykérgi izgalmat okoznak, ami fokozott izgalmi állapotban, ingerlékenységben jelentkezik. Az agykéreg fokozott és tartós izgalmi állapota, a kialakuló szorongásérzés pedig fenntartja az egész szervezet (anyagcsere, hormonrendszer, stb.) fokozott (viszont) reagálási állapotát.
A kórokok megszüntetése és az ellazítási módszerek, a passzív pihenés beiktatása segít a mihamarabbi egyensúly visszaállításában. A mindennapi passzív pihenésben ellazul a vázizomzat, pszichésen a szorongásmentes nyugalomérzés kerül túlsúlyba, ezek által a kortikális (agykérgi) gerjesztettség csökken. Az ellazítási módszerek elnevezése nem csak a nyugalmi helyzet és állapot létrehozását jelöli, hanem a pszichomotoros és pszichovegetatív önszabályozás létrehozásának magasabb fokát is tartalmazza. A relaxáció olyan tanulási folyamat, amely tréningszerűen alkalmazott helyzet- és gyakorlatismétlésekkel éri el a megzavart működésű élettani folyamatok akaratlagos, tudatos szabályozásának elsajátítását, bevésését, készségszintűvé alakítását.
ALVÁS / Jó alvást elősegítő tényezők
A jó alváshoz tökéletesen hozzásegíthetjük magunkat az elalvást segítő vagy nyugtató teák alkalmazásával (gyógynövények), melyek finoman, természetes módon segítik az agyunkat és szervezetünket a természetes „leblokkolódáshoz”. A Bioenergetikai, -és Biorezonancia kezelések,, a Schüssler-só terápia, a Homeopátia, és a Bach-virágterápia,a Kristályterápia, az Arany-kolloid oldat (idegrendszert erősítő hatása miatt) is nagyban segíthet alvászavaraink kiküszöbölésében.
Feltétlenül szükséges, hogy figyelembe vegyük szervezetünk belső órájának útmutatását, és próbáljunk meg minél inkább alkalmazkodni hozzá. Lehetőleg este 22 óra környékén már adjuk meg magunknak az alvás lehetőségét. Ekkor már álmosak is vagyunk, érezzük, hogy eljött az ideje a pihenésnek. Ne fosszuk meg szervezetünket – további film nézésével (főleg nem zaklató jelenetekkel), vagy gyakori éjszakai kiruccanásokkal – attól a lehetőségtől, hogy teljes energetikai harmonizációt végezhessen (Táplálkozás bioenergetika – szervóra , Holdhatás).
ALVÁS / Jó alvás alapvető kritériumai
· Rendkívül fontos a káros földsugárzások leárnyékolása (radiesztézia), kivédése, az ágy megfelelő, ártalmatlan sugárzási zónába való elhelyezése! Minden elektromos készüléktől (a számítógéptől is..) legalább 3 méterre célszerű elhelyezkedni, ha megoldható.
· Valóban ne terheljük meg a szervezetünket túl sok és nehéz, zsíros tápanyaggal, mert az emésztőrendszer fokozott működése és a velejáró hormonális működések teljesen felborítják az alvás funkciós rendszerét (gyomor emésztése és a nehéz ételek, táplálkozás bioenergetika)! Teljesen üres hassal se feküdjünk le, mert akkor a gyomor lekötetlen savkészlete fog zavart kelteni, este célszerű nehezen emészthető szénhidrát (a rostok segítik a bélrendszer tisztulását és hamar telítenek) és könnyen emészthető fehérje tartalmú ételeket fogyasztani (lúgosítás).
· Szükséges a megfelelő vitamin és ásványi anyag ellátottság, a B6-vitamin, a niacin, a Folsav, a B-komplex vitaminok segítenek alvászavar esetén, illetve elősegítik a nyugodt alvást, a magnézium és kalcium szintén, a magnéziumot és kalciumot együtt célszerű bevenni, lehetőleg 1:2 arányban. Vas hiány esetén (főleg nők esetében) szintén előfordulhat alvászavar, gyógyászati mennyiségben történő fogyasztása elött célszerű a vér vas-szintjét megméretni.
· Triptofán (aminosav-komplex készítményeiben található meg) fogyasztása nyugtatólag hat, főleg ha este gyümölccsel vagy gyümölcslével együtt vesszük be. A Triptofánból állítja elő a szervezet a nyugtató hatású szerotonint (fehérjék esszenciális fehérjék szerepe), Triptofán természetes forrása pl. a pulykahús.
· Ne használjunk szintetikus anyagból készült pizsamát, hálóinget, hogy szellőzhessen a test!
· Ne használjunk szoros, testünkre tapadó éjjeli ruhát!
· Mozogjunk, sétáljunk naponta a friss levegőn, hogy oxigénkészletünk feltöltődjék (lásd. még: bioenergetika -energia felvételi tényezők, radiesztézia -az emberi test polarizáltsága, bioenergetikai mozgásgyakorlatok)!
· Elalvást és alvást segítő gyógyszerek helyett gyógyteákat fogyasszunk! Kiváló például a citromfű, levendula, macskagyökér, a komló és kamillatea, az orbáncfű hatékonysága.
· Vegyünk tengeri sós, vagy gyógynövényolajos meleg gyógyfürdőt, illetve zuhanyozzunk le lefekvés előtt!
· Jól szellőző, puha ágyneműt válasszunk, mely csökkenti az izzadást!
· Testsúlyunknak, gerincünknek és testfelépítésünknek megfelelő matracot válasszunk! Célszerű a középutat választani ebben az esetben is, azaz közép-kemény, közép-puha kiszerelésű matracot venni.
· Szellőztessük ki a helységet, ahol nyugovóra térünk!
· Gondolatainkat a légzésünkre tereljük és alkalmazzuk a nyugodt, mély be és kilégzés technikát!
· Célszerű egy számunkra kedves képpel, gondolattal lezárni a napot (pl. dicsérje meg magát valamiért, még akkor is, ha nehezére esik, egészen addig, míg el nem mosolyodik.. :-))!
· Biztosítsuk a sötétséget, ha szükséges akkor csak jelzőfényt használjunk!
· Fogyasszunk el elalvás előtt egy pohár joghurtot, vagy egy pohár meleg tejet!
· Igyunk egy kis pohár vizet és tegyünk a nyelvünkre (nem az ínyre) csak egy csipetnyi sót, harmonizálva ezzel a víz és elektrolit háztartásunkat (vízterápia)!
· Köszönjük meg magunknak az eltelt napot, bármilyen is volt! Végig csináltam, most itt vagyok, és a holnap már egy egészen új életnap!
· Használjuk ki és fel a humor lazító, jótékony energetikai és mentális hatását!
„A humor az elme mindennapos tisztálkodása.”
(Jules Renard)
ALVÁS / ALVÁS - HORKOLÁS ÉS TÉNYEZŐI
Férfiak és nők esetében is gyakori panasz és fennálló probléma a horkolás. Nemcsak a környezet pihentető alvását (és a nappali koncentrálási képességét) zavarja meg, de a horkolás a szenvedő félnek egészségügyi problémákat okozhat, illetve utalhat egy már meglévő problémára is. Az ébrenléti állapot minőségét is nagyban rontja, hiszen a szervezet a horkolást stresszként, agresszióként éli meg!
A horkolás az alvás során fellépő energetikai harmonizációs folyamatot, és az éjszakai idegrendszeri és hormonális tevékenységet is nagymértékben gátolja, befolyásolja. Másnap, a reggeli ébredés során fáradékonyság, lehangoltság, fejfájás, súlyos esetben akár kifejezett kimerültség érzete is tapasztalható. A nap folyamán álmosságérzet és fokozott fáradékonyság, dekoncentráltság, a koncentrálóképesség és a fizikai teljesítőképesség csökkenése léphet fel. Kifejezetten súlyos következmény okozója lehet az éjszakai horkolás, például a közlekedési, háztartási balesetek esetében.
Horkolás és szűkületek okai, egészségügyi kockázatai
A horkolás oka a felső légutak szűkülete, melynek hatására a belégzés során beáramló levegő a szűkületnél turbulenssé válik, és a légutak bizonyos részeit (pl. hangszálak) megrezegteti. Fokozott szűkület azonban már folyamatos, súlyos, oxigén ellátottsági problémákat (apnoe), vérnyomás ingadozásokat, és szívritmusbeli és hormonális zavarokat okozhat. Az agy vérellátottsága egyértelműen csökkent, másnap ez okozza a jelentkező tünetek nagy hányadát. A szűkület lehet mérsékelt és időszakos. Megfázás, allergia esetén, mivel duzzadtabbak eleve a légúti nyálkahártyák, orreldugulás és nedvedzés is fennáll, egyértelmű a légáramlat akadályozottsága (áramláslimitációk).
A szűkületet okozhatja még például az orr-torok mandulák, a nyelvgyök megnagyobbodása, a túlsúly, megvastagodott zsírréteg a nyakon, a hormonális betegségek (pajzsmirigy) és változások. Nőknél a horkolást a stressz, a terhesség, a dohányzás, az alkohol és leggyakrabban a klimax okozza.
Gyakran gyomorsav túltengés, illetve a nyelőcsőbe visszaáramló sav (reflux betegség), a kiváltó ok mely okozhatja a garat beszűkülését és ezzel a turbulenciát.
Gyakori panasz a reggeli száj és garat szárazság érzete, ill. mintha torokgyulladás-szerű tünetek lennének, a kifejezett horkolás önmagában képes a garat irritációját kiváltani, ezzel fokozva az amúgy is szűkebb területek érintettségét.
A légáramlás megszűnését ún. mikroébredés szakíthatja meg, általában ezt horkantás követi és egy kis időre megszűnik a horkolás. Egészen addig, míg újra mély alvásba nem merül az illető, újra elernyedt izom állapotba kerül a garat és környéke, majd folytatódik tovább a szűkület okozta horkolás, azaz a szervezet oxigénhiányos állapot elleni küzdelme. Ezek a mikro-ébredések önmagukban is okozhatják a másnapi fáradékonyságot.
Magas vérnyomás és keringési-szívbetegségek esetén, a depresszív állapotoknál, cukorbetegségben és a gyomorbetegségek fennállása esetén, célszerű megkérdezni a beteget, hogy tud-e esetleg régóta fennálló, erőteljes horkolásáról. Aki egyedül él, lehet nincs is tudatában annak, hogy horkol alvás közben, ebben az esetben ezek a betegek veszélyeztetettebbek a horkolási folyamatkárosító hatásaival szemben is.
A horkolás kezelése és gyógyítása nagymértékben függ a kiváltó októl. Először az okot kell kideríteni, mert lehet, hogy egyszerű fogyással, vagy gyomorsav-túltengés elleni kezeléssel (pl. szódabikarbóna, neurosan) megoldható a probléma. Azonban minden esetben személyre szólóan kell a terápiát megválasztani!
ALVÁS / Kiemelt és ajánlott Társoldalak:
Álmatlanság lap.hu, Apnoe lap.hu, Horkolás lap.hu
Nőideál lap.hu, Tavaszi fáradtság lap.hu