Reflux

Nyelőcső (esophagus – ejtsd: özofágusz) a mellkasban elhelyezkedő, kb. 2 cm átmérőjű üreges szerv, mely a garatot köti össze a gyomorral. A nyelőcső a nyak és a mediastinum mélyén, a gerinc előtt, rejtett helyzetben található. A szájüreg és a garat tölcsér alakban folytatódik a nyelőcsőben. A gyűrűporc és a VI. nyaki csigolya magasságában, a fogsortól 15 cm-re kezdődik, s a cardiában a XI. háti csigolya magasságában végződik , a fogsortól számítva kb. 40 cm-re.

Továbbító feladata van, melyet a nyelőcső felső harmadának harántcsíkolt izmainak, és az azt folytató simaizmainak összehangolt munkája (izom), illetve a nyelőcső nyálkahártyájának redőzöttsége biztosít. Belső lumenét laphám borítja, a gyomorba való átmenet előtt azonban 1-2 cm-en hengerhám található, mely nyákmirigyeket, ereket, idegeket tartalmaz. A nyelőcső üregében a vegyhatás általában közömbös, de időnként a fiziológiás Reflux (visszaáramlás) megsavanyítja.

Képen: a nyelőcső, ahol megfigyelhető a nyelőcső légcsőhöz (trachea), és a légcső elágazáshoz való viszonya (a-kép), ill. a nyelőcső fiziológiás szűkületei (b-kép).

A nyelőcső nyaki, mellkasi és hasi részre osztható, a nyelőcső kb. 25 cm hosszú (5+16+4), férfiaknál lehet hosszabb, nőknél rövidebb. Nyelőcsőnek három természetes, élettani szűkülete van, az első a garat- nyelőcső átmenetnél (felső zárógyűrű helye- kb. 15 cm-re a fogsortól), a második a légcső elágazásánál (kb. 24 cm-re fogsortól), a harmadik élettani nyelőcső szűkület a rekeszizmon történő átmenetnél (alsó zárógyűrü helye- kb. 40 cm-re a fogsortól) található. A szűkületek között – melyeknek átmérője kb. 14 mm – tágabb szakaszok vannak, kb. 20 mm átmérővel. Az alsó nyelőcső – zárógyűrü helyén alakulnak ki leggyakrabban az elváltozások, a zárógyűrű elégtelenségei. A nyelőcső beidegzését a vegetatív idegrendszer látja el, fő érző és mozgató idege elsősorban a nervus vagus, de a szimpatikus ducláncból is kaphat ágakat.

A simaizomból (az izom működés akaratlagosan nem befolyásolható, nem szabályozható) álló alsó zárógyűrű (cardia) biztosítja a táplálék gyomorba történő periodikus ürülését. Az izomgyűrü megnyílását a nyelőcső előrehaladó összehúzódási hulláma váltja ki, ill. a rekesz izomnyalábjainak a megfeszülése, és az a tény, hogy a vestibuláris rész a gyomorba ferdén szájadzik be (ún. His-szög). A cardia normális, szabályos záródása megakadályozza a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe való visszajutását. A zárógyűrű összehúzódása fehérjefogyasztás után fokozódik, zsírok és nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása, illetve dohányzás után gyengül.

REFLUX / Nyelőcső betegségeinek rövid leírása

Reflux / A nyelőcső fejlődési rendellenességei:

A rendellenességek különböző alakjainak lényege, hogy a nyelőcső egy bizonyos szakasza hiányzik, mely nagyrészt valószínűsíthetően az intrauterin (méhen belüli) vérellátási zavar következtében jön létre. Gyakori, hogy a vakon végződő nyelőcső szakasz, és a légcső között sipoly járat alakul ki. Ritkán már a gége alatt megszűnik a nyelőcső (aplasia oesophagei) és hiányzik a nyelőcső szakasz egészen a cardiáig.

Reflux / A nyelőcső sérülései:

A nyelőcső külső sérülései -szúrt, vágott, lőtt sebek, robbanás, gázolás okozta sérülések-, ill. a nyelőcső belső sérülései (perforációk- átfúródások) fordulhatnak elő. A belső nyelőcső sérülései keletkezhetnek vegyszerek okozta felmaródások, és idegentest beékelődések, ill. ritkán orvosi beavatkozások után. Nyelőcső belső sérülésre hajlamosít az elhúzódó Reflux – Reflux betegség, nyelőcső gyulladásos vagy daganatos állapota, a nyelőcső átfúródása legtöbbször a nyelőcső élettani szűkületeinél alakul ki.

Reflux / Nyelőcső és az idegentestek:

A gyermekeknél szokott leggyakrabban előfordulni – gomb, érme, tű, bab, stb. lenyelése során, hogy olyan idegentestek kerülnek a nyelőcsőbe, melyek a továbbiakban akadályt képezhetnek a nyelésben. Felnőttek esetében csontszilánk, halszálka, gyümölcsmag, nagyobb hús vagy kenyérdarab, idősek esetében pedig gyakran alvás közben a műfogsor lenyelése okoz akadályt a nyelőcsőben.

Általában a nyelőcső valamelyik fiziológiás szűkületi szakaszain jön létre az elakadás, sima felszínű vagy kisebb tárgy esetén többnyire akadálytalanul tovább jut a gyomorba és a belekbe az idegentest, majd további tünetek és sérülések nélkül ki is jut a széklettel a külvilágba. Az idegen test esetleg azonnali spontán hányinger és hányás formájában is kijuthat (direkten hánytatni se gyermeket, se felnőttet nem szabad, mert a nyelőcső sérülését válthatjuk ki!) de ha a nyelőcső perisztaltikus továbbító izommunkája nem tudja elmozdítani a tárgyat, akkor elakadás folytán akár teljesen, vagy részlegesen is elzárhatja a nyelőcsövet.

Súlyos és időben nem kezelt esetben nyelőcső átfúródás, nyelőcső nyálkahártya sérülés, nyelőcső izom- és érfal sérülés, Reflux – Reflux betegség és nyelőcső -fekély, a félrenyelés miatt pedig tüdő- és mellhártyagyulladás jöhet létre, ill. következményesen még vakbélgyulladást is kialakulhat. Ha a nem nagy, és sima felszínű idegentest lenyelése után nem jelentkezik nyelőcső -sérülésre utaló tünet (vérzés, nyelőcső átfúródás – nagy fájdalom, folyamatos nyáladzás és öklendezés, nyelési képtelenség, stb.), akkor konzervatív kezelésként először sűrű pépes ételt (pl. burgonyapüré) alkalmazhatunk, ill. főleg táplálékok – szálka, csontszilánk, stb. – esetében ciromos vagy ecetes vizet, amelyek segítik az anyag feloldódását, ill. továbbjutását. Gyermekek esetében mindig, ill. felnőttek fémes vagy éles tárgyak lenyelésének esetében mindenképpen indokolt az orvosi vizsgálat, pl. a Rtg. – ill. nyelőcső – endoscopos vizsgálata.

Reflux / Nyelőcső spontán ruptura -átszakadás (Boerhaave-szindróma):

Ritka kórkép, teljes jóllét közben, váratlanul következhet be, és a nyelőcső falának összes rétegének az átszakadását jelenti, minden közvetlen sérülés nélkül. A nyelőcső ruptura legfontosabb előidéző faktora a nagymérvű hányás, öklendezés, a hirtelen való nagy súly emelése, ill. a hasra mért nagy ütés, mikor is az emelkedett gyomorbeli nyomás hirtelen áttevődik a nyelőcsőre. A nyelőcső átszakadás kórelőzményében azonban gyakori a már meglévő nyelőcső -fal gyengeség, melyet okozhat, pl. a Reflux – Reflux betegség, a nyelőcső gyulladása, fekélybetegség, pylorus stenosis, rekeszizomsérv, stb. A nyelőcső ruptura-átszakadás kezelése szinte mindig műtéti megoldást igényel.

Reflux / Nyelőcső fekélyek:

A többnyire peptikus (gyomorsav károsító hatására képződő kerek szövetsérülés) eredetű nyelőcső fekélyek, az idült gyomor-nyombél fekélyek nyelőcsőre lokalizált változatának felelnek meg. Elsősorban a nyelőcső -gyomor határon, vagy annak közelében találhatóak meg. Kórelőzményben gyakori az elhúzódó Reflux – Reflux betegség, a rekeszsérv (hiatus hernia), vagy a cardio-myotomia (cardia műtét), ill. a bizonyos nyálkahártya-rendellenességek (pl. Bariett- nyelőcső) megléte. A nem peptikus nyelőcső fekélyek leginkább carcinoma eredetűek, de okozhatja őket pl. tuberculosis, lues és idegentest is. Műtéti megoldást csak a nyelőcső fekély átfúródása, erős vérzés, vagy a kezeletlen – kezelhetetlen Reflux – Reflux betegség, ill. nyelőcső szűkület, nyelőcső elzáródás igényel.

Reflux / Nyelőcső jóindulatú szűkületei:

A nyelőcső szűkületek lehetnek veleszületettek, ill. szerzettek. Nyelőcső szűkület kísérheti a különböző nyelőcső -betegségeket (pl. hosszan fennálló Reflux – Reflux betegség), ill. ezen elváltozások műtéti beavatkozásait. Külső sérülés okozta idegentest behatás után is gyakran kialakul a nyelőcső szűkülete. A nyelőcső lumenét szűkítheti szervezeten belüli külső nyomás is, pl. a megnagyobbodott pajzsmirigy, nyirokcsomók, aorta-tágulat, mellkasi tumorok, stb. Bizonyos gyulladásos folyamatok (pl. kémiai-vegyszer mérgezések után) után hegesedések maradhatnak vissza, amelyek következményes zsugorodása (strictura) ugyancsak szűkíti a nyelőcsövet.

Reflux / Nyelőcső Sclerodermia:

Ritka, az autoimmun betegségekhez tartozó kórkép, melyet az egész kötőszövet állomány ismeretlen eredetű elváltozása jellemez. A betegség általában a bőrön kezdődik, és csak később tevődik át a belső szervekre – gyomor/bél rendszerre, tüdőkre, vesékre, de leggyakrabban elváltozást a nyelőcső területén okoz. A nyelőcsőben a szöveti elváltozás nyelőcső szűkületet okoz (leginkább a nyelőcső alsó harmadában), a szűkület felett nyelőcső tágulat alakul ki, csökkent vagy hiányzó nyelőcső perisztaltika (továbbító izommozgás) és Reflux – Reflux betegség jellemzi a kórképet.

Reflux / Nyelőcső tágulatok (Ectasia) és nyelőcső kiöblösödések (Divertikulum):

A nyelőcső diffúz (kiterjedt) tágulata az ún. ectasia, a körülírt helyen támadt, zsákszerű köblösödés- kitágulás pedig az ún. nyelőcső divertikulum (vagy gurdély). A nyelőcső –ectasia egyenletes, a nyelőcső egész hosszára kiterjedő elsődleges vagy másodlagos nyelőcső tágulat. Elsődleges nyelőcső tágulatként ritkán, mint veleszületett forma jelentkezik, gyakoribb a másodlagos nyelőcső tágulat, amelyet centrális (pl. agyvérzés, agyhártyagyulladás okozta) vagy perifériás (pl. fertőző betegség, alkohol, ólom – arzénmérgezés okozta) beidegzési zavar okozhat. A diffúz tágulat nyelőcső szűkület vagy görcsös állapot következménye is lehet.

A nyelőcső diverticulumnak (nyelőcső kiöblösödésnek) két formája van, az ún. pulziós és a trakciós nyelőcső divertikulum. A pulziós tipusú nyelőcső divertikulum -a hasfali sérvekhez hasonlóan- a nyelőcsőben kifejeződő fokozott belső nyomás és a nyelőcső falának izomgyengesége (pl. elhúzódó Reflux – Reflux betegség kapcsán) következtében jön létre. A nyelőcső gyenge helyén az izomzat vagy hiányzik, vagy fejletlen, s nyeléskor a falat nyomására a nyelőcső nyálkahártya előemelkedik és később fokozatosan előboltosul. Leggyakrabban a garat- nyelőcső átmenetnél, de létrejöhet a nyelőcső –légcső kereszteződésnél, ill. a rekeszizom alatti és feletti részen is kialakulhat a pulziós nyelőcső divertikulum.

Képen: nyelőcső kiöblösödések (divertikulumok) leggyakrabban előforduló helyei: a, pharingo-oesophageális pulziós nyelőcső divertikulum (garat- nyelőcső átmenetnél), b, trakciós divertikulum a légcső elágazásánál (bifurkációnál), c, rekeszizom feletti (epiphrenális) pulziós nyelőcső divertikulum.

A trakciós típusú nyelőcső divertikulum-kiöblösödés általában a nyelőcső középső harmadában (az aorta ívnél, légcső elágazásnál), a nyelőcső -falra ható külső erők húzása következtében jön létre (pl. hegesedett tuberculotikus nyirokcsomók hatására). A trakciós nyelőcső kiöblösödések a nyelőcső -fal minden szövetrétegét tartalmazzák, míg a pulziós nyelőcső kiöblösödés csak nyálkahártyát – nyálkahártya alatti részt (submocosa), ill. kevés izomszövetet tartalmaznak. A nyelőcső divertikulumok főleg idősebb korban alakulnak ki, és inkább a férfiak esetében. A nyelőcső divertikulumok –kiöblösödések nagysága nincs mindig arányban a jelentkező tünetekkel. Nyelőcső műtéti megoldást már csak kifejezett és súlyos tünetek és szövődmények (súlyos gyulladás, vérzés, nyelőcső sipoly és átfúródás) esetén alkalmaznak.

Reflux / Nyelőcső Achalasia:

Nyelőcső achalasia szinonimái (egyéb kifejezési módjai): régi nevén cardiospasmus -ejtsd: kardiospazmus, vagy mega-oesphagus – ejtsd: mega-özofágusz, vagy oesophagus dilatatio –ejtsd: özofágusz-dilatáció/tágulat: A nyelőcső akhalázia nem organikus-szervi elváltozásra, hanem zavart funkcionális – működési állapotra utal, mely vegetatív beidegzési zavar, a neuromuszkuláris (ideg-izom) koordinációnak –összehangoltságnak- hiánya miatt alakul ki. Nyelőcső motilitászavar (mozgászavar) következtében a nyelőcső tónusa (izom-tartása) és a nyelőcső perisztaltikája (továbbító mozgása) csökken, nyeléskor a cardia zárógyűrű nem nyílik meg, így a lenyelt táplálék nem kerül le a gyomorba.

Normálisan a cardia a nyelőcső perisztaltikára nyílik meg, nyelőcső achalasia esetén azonban a cardia izmai nem ernyednek el, a relaxáció hiányzik. Kialakul a cardia elsődleges szűkülete, és a szűkült feletti részen a tágulat kiterjedhet a nyelőcső első kétharmadára, vagy akár az egész nyelőcsőre is. A kialakult nyelőcső tágulat befogadó képessége lehet pár liter is (az eredeti nyelőcső volumen akár 20*- a is). A nyelőcső achalasia kezdeti stádiumában a nyelőcső izmok kompenzálni kezdenek, majd megvastagodnak, végül dekompenzálódnak a nyelőcső izmok, és kialakul a nyelőcső falának megvékonyodása. Kialakul a nyelőcső gyulladása, felületes nyelőcső nyálkahártya felmaródások és a fekélyesedések.

A nyelőcső achalasia minden életkorban előfordulhat, de leggyakrabban mégis a 2.-4. évtizedben jelenik meg. Reflexes (idegi) hatás következményeként gyakori kiváltó tényezői közé tartozik a Reflux – Reflux betegség, a nyelőcső fekély, a nyelőcső divertikulum és az epebetegeség, illetve nemritkán súlyos pszichés emócióhoz (stressz) társulva jelentkezik a betegség. A nyelőcső achalasia tünetek lassan, némelykor évek alatt alakulnak csak ki, leggyakoribb tünet, hogy a beteg úgy érzi, alig tudja a falatot lenyelni (megakad, mintha megtapadna a falat), ezért egy-egy nagyobb falat után mindig innia kell.

Lassú étkezés, és közben sokszori folyadék fogyasztás, Reflux – Reflux betegség elleni diéta segítheti a tünetek csökkentését. Súlyos nyelőcső achalasia esetben az elégtelen táplálék felvétel miatt cachexia, teljes lesoványodás, leromlás állapota jöhet lére. A helyes elkülönítő (a nem organikus, hanem a funkcionális –idegi- eredet miatti) diagnózis felállítása és vizsgálatok elvégzése alap követelmény, nyelőcső tágítással, stressz oldó terápiával, súlyos esetben műtéttel oldható meg a gyógyítás (cardio-myotomia – Heller féle műtét, ekkor hosszirányban átmetszik a cardiát, épen meghagyva a nyálkahártyát).

Reflux / Egyéb funkcionális eredetű nyelőcső – motilitászavarok (nyelőcső -mozgásbeli zavarok):

Nyelőcső spazmus ( nyelőcső -izom görcs, heves nyelőcső –izom összehúzódás), mely fontos tünete a legtöbb nyelőcső betegségnek, Reflux – Reflux betegségnek. A spazmus jelentkezhet a megbetegedések helyén, vagy a nyelőcső távolabbi szakaszán is. A nyelőcső spazmust a szegycsont mögötti fájdalom, nyál visszafolyás, és nyelési nehézség kíséri. Röntgen vizsgálattal mutatható ki a nyelőcső spazmus egy másik típusa, az idiopáthiás nyelőcső spazmus (Bársony-Teschendorf-szindróma), mely valószínűleg a nyelőcső perisztaltika periodikus megváltozásaival függ össze. A Röntgenlelet legtöbbször szokatlan, hiányoznak a heves összehúzódások és a koordinált perisztaltikus (továbbító) mozgások. A spazmus hol a nyelőcső alsó harmadában vagy alsó felében, hol diffúzan (szétterjedően) jelentkezik. A nyelőcső spazmus tünetek periodikusan (szakaszosan) jelentkeznek, és nyelési képtelenségig fokozódhatnak.

Plummer –Vinson-szindróma a középkorú nők nyelőcső betegsége. Feltételezés szerint a nyelőcső nyaki szakaszának a spasmusa, melyet a nyelőcső izomműködési zavar és a haránt irányú kötőszövetes hártya következtében kialakuló körkörös nyelőcső szűkület okoz. Jellemző tünetei a fájdalmas nyelés, a vashiányos anémia, tapintható máj és lép, nyelv- és szájnyálkahártya gyulladás, körömelváltozások. Gyakori félrenyelés –aspiráció következtében köhögés és tüdőszövődmények kísérhetik. A nyelőcső – nyálkahártya elváltozás daganat megelőző állapotnak felelhet meg, ezért szükséges a gyakori ellenőrzés.

Schatzki-féle gyűrű-kórkép, mely a nyelőcső -gyűrű nyálkahártyájával fedett rostos kötőszövetből áll, ez a rostos kötőszövet körkörösen szűkíti a nyelőcső lument, gyakran társul hiatus herniához (rekeszsérvhez). A nyelőcső –gyűrű és a membrán másodlagos szövődményeként nyelőcső divertikulum képződhet, mely a szűkület okozta erőltetett nyelések következtében alakulhat ki.

Reflux / Nyelőcső – vérzések:

A nyelőcső legerősebb vérzései a nyelőcső tágult visszereiből (varixokból) történhet, kisebb fokú vérzést okozhat a nyelőcső sérülése, repedése, idegentest, Reflux – Reflux oesophagitis, a nyelőcső fekélye, a Mallory-Weis szindróma, a hiatus-hernia, a nyelőcső achalasia, a diverculitis (gyulladt nyelőcső kiöblösödés-tömlő), szondák, és állandó vérzést tarthat fenn a nyelőcső –carcinoma. A megfelelő diagnosztika felállítása után az alapbetegség kezelése mellett helyi kezelés, ill. műtéti kezelés lehet indokolt.

A Mallory-Weis-szindróma masszív hematemezist, vérzést jelent, amely a cardia feletti nyelőcsőből vagy közvetlenül a cardia alatti gyomornyálkahártyából származik, annak az izomrétegig terjedő, ½-2 cm-es beszakadása következtében. A nyelőcső spontán repedésének (nyelőcső ruptura) és a Mallori-Weis szindrómának a patogenezise valószínűleg megegyezik (oki tényező a hányás), csak az utóbbi lefolyása enyhébb. A vérzés helyének megállapítása endoszkópos vizsgálattal lehetséges, a szindrómát (ill. vérzést) el kell különíteni a nyelőcső -varixtól és a nyelőcső fekélytől.

Reflux / Nyelőcső gyulladásos betegségei:

A nyelőcső heveny gyulladása (oesophagitis, ejtsd: özofágitisz), legtöbbször mechanikus (idegentest), termikus (forró folyadék), vegyi (maró szerek) következménye. Az idült gyulladás (régóta elhúzódó, folyamatos) alkoholistáknál, mértéktelen dohányosoknál jelentkezhet, ill. tuberculosis vagy lues esetén. A fertőzés okozta nyelőcső -gyulladás ritka. Achalasiát, jóindulatú szűkületet, nyelőcső -carcinomát gyakran kíséri a nyelőcső nyálkahártya gyulladása. A nyelőcső –gyulladások közül legnagyobb jelentősége a Reflux – oesophagitisnek van (ejtsd: Reflux – özofágitisz), lásd a továbbiakban: Kóros Reflux – Reflux betegség.

Reflux / Nyelőcső daganatok:

A jóindulatú nyelőcső daganat a nyelőcső bármely részén előfordulhat, három csoportjuk ismeretes:
1, Mucosából, submucosából a nyelőcső lumenébe bedomborodó daganatok (lipomák, cysták, adenomák, haemangiomák, polypok), melyek gyakran kocsányosak, és ritkán fajulnak el rosszindulatúan.
2, Intramurális, extramucosus nyelőcső daganatok (lipomák, fibromák, leiomyomák).
3, Nem a nyelőcső szövetéből kiinduló daganatok (pl. idegentest-cysták, dermoid cysták)

A nyelőcső rosszindulatú daganata, a nyelőcsőrák (nyelőcső –carcinoma), leginkább az élettani szűkületek helyére lokalizálódik. A nyelőcső –carcinoma növekedési hajlama különböző, egyik típusa korán okoz nyelőcső szűkületet és elzáródást, másik típusa inkább infiltratív /szétterülő, beszűrődő/ és jóval később okoz nyelőcső szűkületet, elzáródást. A szűkületek képzése mellett gyakori a Reflux tünet – Reflux betegség, a nyelőcső kifekélyesedés, és a vérzéses tünet. A nyelőcső alsó részében nem ritka az adenocarcinoma, melynek kiindulása dystopiás gyomornyálkahártya-sziget is lehet. Ezen a tájékon sokszor nehéz eldönteni, hogy a daganat a nyelőcső szakaszból, vagy a gyomorból eredt, indult-e ki. A nyelőcső –carcinoma szövettana leginkább elszarusodó vagy el nem szarusodó laphámrákot mutat. A nyelőcső – carcinoma általában az első időben lokálisan- körbehatároltan terjed, és hosszú ideig tisztán helyi folyamat marad, távoli áttéteket csak később okoz.

A nyelőcső -carcinoma közvetlenül infiltrálhatja (beszűri) a közeli szerveket, összekapaszkodhat a légcsővel, a hörgőkkel és a nagy erekkel, ráterjedhet a tüdőre, rekeszre és a gerincre. Be is törhet a környező üreges szervekbe (légcsőbe, főhörgőbe, aortába), fistula képződhet vagy perforálhat. Máskor a környező szervek (tüdő, mediasztinum, pericardium-szívburok, pleura-mellhártya) eves-gennyes gyulladása alakulhat ki a nyelőcső –carcinoma során. A nyelőcső – carcinoma környező szervekre való ráterjedése mellett nagy jelentőségű a limphogén – nyirok utakon való terjedés. A környéki nyirokcsomókban már korán jelentkezhetnek az áttétek.

A limphogén terjedéssel ellentétben azonban a haematogén (ejtsd: hematogén, azaz vér útján terjedő) távoli áttétképzés viszonylag későn és ritkán jelentkezik (főleg a csöves csontokban, csigolyákban, májban, tüdőben). A nyelőcső –carcinoma mielőbbi beazonosítást és radikális műtéti megoldást kíván. A nyelőcsőben előforduló egyéb rosszindulatú tumorok még: a nyelőcső –sarcoma (leiomysarcoma, fibrosarcoma, lymphosarcoma formájában), a melanoma vagy melanocarcinoma, carcinosarcoma és haemangioendothelioma.

REFLUX / Fiziológiás Reflux

Fiziológiás körülmények között, azaz normál élettani körülmények között a savanyú vagy ritkábban a lúgos gyomorbennék (gyomornedv tartalom) időnként a nyelőcsőbe jut (ezt hívjuk Reflux -nak), és annak pH kémhatását megváltoztatja. A savas vagy lúgos bennék által kiváltott perisztaltikus (továbbító, tovahaladó) hullámok a nyelőcsövet gyorsan kiürítik, és a nyál bicarbonát tartalma a vegyhatást közömbösíti. Az ilyen Reflux -ot nevezzük a fiziológiás (élettani) Reflux -nak, vagy posztprandiális Reflux tevékenységnek.

Élettanilag a nyelőcső mirigyei rendelkeznek ún. „védelmi nyákkal” is, melyek lúgosító szerepet töltenek be. Tehát amíg nincs terhelve a nyelőcső egyéb akadályozó tényezőkkel, addig a közömbösítő fiziológiás reakciók védik a nyelőcsövet és a garat – torok részt a savhatás alól. A nyelőcső vegyhatásának változásáról folyamatos, akár 24 órás pH-méréssel lehet adatokat nyerni.

REFLUX / Kóros Reflux ( Reflux betegség)

Kóros Reflux – Reflux betegség /GERD/ akkor jön létre, ha a nyelőcső alsó záróizma (sphinctere- ejtsd: szfinktere) elégtelenül működik, azaz nem zár és nyílik megfelelően, és így a gyomorból való visszaáramlás – Reflux, regurgitáció- a nyelőcsőbe folyamatossá válik (alacsony nyugalmi nyomás, és megnyúlt relaxációs idő- azaz a tágulási idő megnyúlása jön létre). Ilyen esetben a gyomornedv nyelőcsőbe jutását, visszaáramlását, annak gyakoriságát és a Reflux folyamat tartósságát befolyásolják a nyomási viszonyok (a hasüregi nyomás nagyobb, mint a nyelőcsőben uralkodó nyomás- pl. egyszerre túl sok étel elfogyasztása esetén), és a gravitáció (gravitációs hatásként az álló és fekvőhelyzet – pl. bőséges vacsora elfogyasztása lefekvés előtt).

Reflux – Reflux betegség leggyakoribb kiindulási alap oka általában a megemelkedett savtermelés, és epe kiválasztás, gyomorhurut, gyomorfekély, nyombélfekély, a candidabetegség, Helycobacter pylori fertőzés létrejötte, ill. ritkább esetben (pl. májcirrózis során kialakuló) a nyelőcső visszér. A záróizom – cardia elégtelensége során kialakuló gyakori tartós regurgitáció (gastro-oesophagealis visszaáramlás-gyomorsav, epe, pepszin folyamatos visszaáramlása) a nyelőcső hámjának kémiai gyulladását / Reflux oesophagitis- ejtsd: Reflux -özofágitisz/ indíthatja el. Ez a Reflux – nyelőcső gyulladásos folyamat kezdetben csak a nyálkahártya bővérűségét fogja eredményezni, de később felmaródások (eróziók), nyelőcső fekélyek jöhetnek létre. Ezek a szöveti felmaródások, nyelőcső fekélyek idővel a mélyebb rétegeket, a nyelőcső izomzatát is érintve, illetve pusztítva, az egész falra kiterjedő hegesedést, fibrosist hozhatnak létre.

Így alakul ki a nyelőcső hegesedése során aztán a nyelőcső szűkülete-zsugorodása (stenosisa) és a nyelőcső megrövidülése (a nyelőcső szerzett vagy másodlagos megrövidülése, az elsődleges nyelőcső megrövidülés veleszületett nyelőcső betegség). Ez a Reflux oesophagitis folyamat, ill. a Reflux betegség a nyelőcső fekélyesedése nélkül is kialakulhat, azaz csak a felmaródások, nyelőcső eróziók során is. (Lásd. még.: a nyelőcső betegségei -nyelőcső gyulladása, nyelőcső fekélye, nyelőcső -vérzések, stb.). Kóros Reflux – Reflux betegség létrejöhet ritkán altatásos beavatkozások után, nyelőcső műtétek, beavatkozások esetén is.

Képen lásd: A Reflux oesphagitis (ejtsd: Reflux – özofágitisz / Reflux – nyelőcső -gyulladás) patogenezise és szövödményei

Gastro-oesophagiális Refluxot indíthat el: 1, intubáció, 2, comatosus állapot (eszméletlenség hányással), 3, a cardia záróizom elégtelensége, 4, hiatus hernia (rekeszeizom sérv), 5, cardiomyotomia (cardia műtéti beavatkozás), duodenális (vékonybél) ulcus és pylorus-stenosis, A következmény Reflux oesophagitis, melynek tünetei, szövődményei lehetnek: a, fájdalom, spasmus, b, strictura, c, szerzett rövid nyelőcső, d, perforáció, e, fekélyképződés haematemesissel (ejtsd: hematemezissel-vérzéssel), malaenával (ejtsd: melénával –véres széklettel).

Reflux – Reflux betegség (GERD) klasszifikációs csoportosítása

A Reflux – Reflux betegség stádiumának, előrehaladottságának behatárolása, és a célzott kezelési szükséglet céljából kialakították a Reflux – Reflux betegség fokozataira mutató csoportosítást, melyet az endoszkópos vizsgálat nélküli ún. mikroszkópos, és az endoszkópos vizsgálat során elkülöníthető makroszkópos nyelőcső elváltozás mértéke, nyelőcső szöveti bántalom súlyossága határoz meg. A Reflux – Reflux betegség GERD csoportosítás támaszkodik, a nyelőcső bántalom eroziós (erosív) mértékére (erosio = felmaródás, kimaródás, hám körülírt hiánya), a Reflux – oesophagitis, a gyulladás mértékére, és a már szövödménnyel járó Reflux – Reflux betegségre / ún. szövődményes ERD. (Lásd még: nyelőcső betegségei)

A legnagyobb mértékben a non-erosív, ún. NERD Reflux – Reflux betegség a jellemző, mely még nem jár endoszkóposan (makroszkóposan) igazolható nyelőcső felmaródással és szövődményekkel, majd következik a már makroszkóposan igazolható ún. erosív ERD Reflux betegség, ahol már a nyelőcső hám körülírt hiánya, gyulladása is kimutatható, és igen kis %-ban végül az ún. erosív szövődményes ERD Reflux – Reflux betegség következik (pl. kialakult nyelőcső fekély, Barrett nyelőcső, nyelőcső daganat, stb.).

A már erosív Reflux – Reflux betegségre vonatkozó makroszkópos elváltozásra, endoszkópos vizsgálat során további csoportosításokat hoztak létre, melyekkel még jobban megállapítható a Reflux – Reflux betegség mértéke, foka. A gyakorlatban kétféle csoportosítási módszert alkalmaznak:
Savary Miller -féle makroszkópos Reflux – Reflux betegség csoportosítás, mely a nyelőcső gyulladásos folyamatának kiterjedését vizsgálja.
Los Angeles -féle makroszkópos Reflux – Reflux betegség csoportosítás, mely a nyelőcső nyálkahártya folytonosságát, szakadását, érintettségét vizsgálja.

Reflux – Reflux betegség /GERD/ Savary Miller -féle klasszifikációs csoportosítása:

I, A nyelőcső nyálkahártya sérülés (lézió) és vérbő, gyulladásos elváltozás (erythema) nem összefüggő, csak foltokban látható.

II, A nyelőcső nyálkahártya sérülés, felmaródás mellett már izzadmányképződés is látható (exszudációs erozió), mely azonban nem terjed ki teljesen, körkörösen a nyelőcső teljes lumenére.

III, A nyelőcső lumenét körkörösen átfogó, összefüggő vérbő gyulladásos folyamat, nyelőcső erozió (felmaródás és körkörös hámhiány), és szöveti elhalás (nekrózis) is jellemzi a fokozatot.

IV, Idült , krónikus nyelőcső lézió (sérülés) és a Reflux betegség megjelent szövödményei képezik a fokozatot.

Reflux – Reflux betegség /GERD/ Los Angeles féle klasszifikációs csoportosítása:

A, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása kisebb, mint 5 mm átmérőjű.

B, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának egy, vagy többszöri megszakadása már nagyobb, mint 5mm átmérőjű.

C, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása a nyelőcső teljes lumenére (körfogatára) vonatkozóan kevesebb, mint 75%, és kietrjedése több nyelőcső nyálkahártyaredőt érint.

D, A nyelőcső körfogatának 75%-a, vagy nagyobb százalékát képezi a nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása.
REFLUX / Reflux – Reflux betegség tünetei, Reflux – Reflux betegség kialakulása és az egyéb kórfolyamatok / kiváltó okok összefüggései

Reflux tünetként a telítettség érzet mellett gyomortáji (gyomorszáj környéki) égető-csípő fájdalom (pyrosis), sav felböfögése, savanyú (savas), kesernyés (epés) szájíz és rossz lehelet, bevont nyelv, nyelési nehézség (dyspagia), súlyosabb esetben fájdalmas nyelés (odynophagia- ejtsd: odinofágia), vérszegénység (vashiány) jelentkezhet. Reflux esetén rekedtség és éjszakai, illetve reggeli köhögés, köhécselés is előfordulhat.

Reflux esetén gyakori a „hirtelen” jelentkező fogzománc sérülés során keletkező fogérzékenység, illetve a fogszuvasodás. A Reflux tünetek általában az étkezés után 1 órával jelentkeznek, illetve lefekvés után (telítettség és a vízszintes testhelyzet miatt könnyebb a sav visszaáramlása, a sav Reflux). Létezik az ún. néma Reflux is, melynek során atipusosak a tünetek, azaz nem kifejezettek és nem jellemzőek a nyelőcső Reflux folyamatra (pl. nincs kifejezett gyomorégés, csak pl. tartós köhögés, köhécselés áll fenn). Ebben az esetben mivel a nem tipusos, nem jellemző tüneti panaszok elfedik a valódi Reflux alap-okot, mint kiváltó okot, igen hamar kialakulhat a Reflux folyamatból a Reflux betegség és szövődményei, mintkórfolyamat.

Reflux súlyosabb esetében, a már kialakult Reflux betegségben anginás jellegű (szegycsont mögötti szorító, görcsös fájdalom) a fájdalom, csak nagyon ritkán lép fel verejtékezés, de már tartósan fennálló gyomortáji fájdalom jelentkezik, mely egyes mozgás, ill. testhelyzet felvétel esetén is fokozódik (lehajolás, az emelés vagy a futás során). Reflux – Reflux betegség esetében (ellentétben a szív eredetű anginás fájdalommal) azonban nincs a karba, vállba kisugárzó fájdalom, és nitroglicerin hatására nem szűnik meg a fájdalom. A Reflux – Reflux betegség fájdalom tünetei gyakran utánozzák a szív eredetű fájdalom mellett a gyomor-, nyombélfekély, az epekőbetegség tüneteit is.

Reflux, Reflux betegség gyakori következményes tünete lehet a légcső gyulladása, a tüdőgyulladás, illetve a gyakorta jelentkező felső légúti gyulladás a garatfal, és a torok gyulladása. Mindez a Reflux – Reflux betegség folyamat során belélegzett savgőznek (és esetleg epegőznek), és a sav maró hatásának tulajdonítható be, mely irritáció folytán végül gyulladást okoz a légutak nyálkahártyájában is. Reflux – Reflux betegség esetében fokozódhatnak az asztmás tünetek és az asztmás rohamok, melyek esetében az idegi eredetű hatás is számottevően hozzájárul a tünetekhez.

A rekesz (hiatus hernia, ejtsd: hiátusz hernia) sérve (ún. csuszamlásos sérv) esetén szinte mindig kialakul a Reflux – Reflux betegség. A nyelőcső hasi szakasza ekkor a nyelőcső -gyomor átmenettel együtt a gyomor egy részét magával húzva a mediastinumba csúszik. A nyelőcső -gyomor zárógyűrű (sphincter, ejtsd: szfinkter) ekkor mindig károsodik, nyomása csökken, működése elégtelenné válik, kialakul a Reflux és az állandósult Reflux betegség. Ebben az esetben elsődlegesen a rekesz sérvet kell gyógyítani, mely szinkron a Reflux – Reflux betegséget is kezeli.

A képen a normál állapot és kialakult reflux látható

Fokozott lehet a gyomorbennék termelődése és visszaáramlása- Reflux folyamata tartós stressz(idegi hatás), depressziós állapot, terhesség fennállása esetén is (a rekesz felnyomott állapota, ill. hormonális – progeszteron – hatás miatt), ekkor a legkisebb idegi behatásra is jelentkezhet a gyomorfájdalom és a felfelé áramló égető–csípő érzet, kialakítva a Reflux – Reflux betegség kórfolyamatát. Reflux tüneteket indikálhatnak, ill. alakíthatnak ki egyes gyógyszerek mellékhatásként (pl. a különböző pyrinek- Aszpyrin, Algopyrin, Kalmopyrin, ill. egyes szteroid tartalmú gyógyszerek). Nagyban fokozza a nyelőcső bántalmait, a Reflux – Reflux betegség kialakulását a dohányzás és az alkohol fogyasztása, melyek úgy kémiailag, mint mechanikailag irritációt és gyulladást váltanak ki a nyelőcsőben és a gyomorban, felsőlégutakban.

Mint Reflux – szakértő természetgyógyász tapasztalom, hogy a Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulása gyakori a Candida albicans gombabetegség esetén, ezért a Reflux tünetek, Reflux betegség megjelenésekor mindenképpen célszerű candida-teszt vizsgálatot is végeztetni (Bioenergetikai – és számítógépes Biorezonancia vizsgálat és kezelés). Mivel a nehézfém mérgezések kiválthatják a candidabetegséget és az immunrendszer gyengülését, ezért célszerű a vizsgálatok során ezt a tényezőt is figyelembe venni. A nehézfém mérgezések között első helyen szerepel a higany mérgezés pl. az amalgám tömések miatt, melynek hatása az egész emésztőrendszerre (Reflux – Reflux betegség kialakulására) kihatással van.

A manapság egyre gyakrabban előforduló gyomorfekély kialakulásában igen nagy szerepe van a Helycobacter pylory nevű baktériumnak, mely a gyomor legyengítése ill. a fokozott savtermelés által közvetett módon a Reflux – Reflux betegség kialakulását is elősegítheti.

Reflux tüneteket és Reflux betegséget kiváltó okai (candida, stressz, herpes vírus, stb.) nem csak az emésztőrendszer felső szakaszára vannak kihatással, hanem a vékonybélrendszer (vékonybél, vékonybél és az emésztés), illetve vastagbélrendszer működését és a bélflóra állományának egyensúlyát is felboríthatják. Következményesen bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés léphet fel, illetve váltakozva is jelentkezhetnek a tünetek. Véres széklet kialakulásakor mindenképpen szükséges vérkép vizsgálat, ill. Rtg. vagy endoszkópos vizsgálat, mivel ekkor az ún. “fáradt” vér- sötét, kissé alvadt, emészetett vér, tehát döntően nem friss vér- megjelenését a vérző fekély okozza (pl. nyelőcső – gyomor – nyombélfekély).

Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a káros mesterséges sugárzások, illetve a káros földsugárzások hosszantartó, főleg az egy területre koncentráltan kiterjedő szervezetre gyakorolt hatásai. A káros földsugárzások és mesterséges sugárzások nem csak pl. az emésztőrendszerre, immunrendszerre vannak kihatással, hanem az egész szervezet energia felvételi képességét is károsítják ( radiesztézia – az emberi test polaritása és az energia felvétel).

Kifejezett kiváltó oka lehet a horkolásnak a Reflux – Reflux betegség, mely által fokozódhatnak a beteg állapotát súlyosbító tünetek. Reflux – Reflux betegség által a garat szűkülete fokozza a turbulenciát, ezzel kiváltva vagy súlyosbítva a horkolásos állapotot. A horkolás pedig tovább fokozza pl. a garatfal irritációját és a felsőlégutak gyulladását.

Lásd. még: a nyelőcső betegségei

REFLUX / Reflux – Reflux betegség kezelése, megelőzése
Reflux – Reflux betegség általános és természetgyógyászati kezelési lehetőségei:

Reflux – Reflux betegség esetén lényeges, hogy lefekvés előtt ne terheljük meg a gyomrot (gravitációs hatás), célszerű könnyű fehérje és kevés nehezen emészthető szénhidrát, ill. magas telítetlen zsírsav tartalmú ételt fogyasztani vacsorára. Reflux – Reflux betegség esetén üresen sem szabad hagyni hosszú távon a gyomrot, a nap folyamán többször és egyszerre keveset együnk (candida diéta, fogyókúra- és az emésztőrendszer, emésztési és felszívódái – anyagcsere foyamatok, táplálkozás bioenergetika- táplálkozási alapismeretek, szervóra, hold járása, táplálék piramis).

Reflux – Reflux betegség esetén különösen fontos, hogy csökkentsük a savas kémhatású, zsíros ételek, italok (kávé, szénsavas italok, üdítők, savas borok) fogyasztását, ezzel szemben növeljük a lúgosító jellegű tápanyagok felvételét (savas-lúgos ételek).

Reflux – Reflux betegségben a célzott terápia mellett, ajánlott a savmegkötő ételek gyakori fogyasztása (nassolni valóként), mint pl. a tönkölybúza pászka, köles vagy a korpovit keksz, és a magas rosttartalmú ételek (teljes kiőrlésű pékáruk, kenyér, magvak). A tej és a Na-bicarbonát (szódabikarbóna) csökkentheti a Reflux – Reflux betegség tüneteket, de önmagukban nem oldják meg a problémát.

Alapvető a megfelelő Reflux – Reflux betegség diagnosztika és a célirányos terápia (BIOREZONANCIA vizsgálat és kezelés – BIOENERGETIKAI vizsgálat és kezelés, orvos-gyógyászati vizsgálatok: gastroscópia vizsgálat – gyomor és nyelőcső tükrözés, gyomorsavmérés, manometria vizsgálat, gyomor-nyelés Rtg, UH, 24- órás nyelőcsőimpedencia mérés vizsgálat, izotópos nyelésvizsgálat, Bernstein-teszt, szövettani vizsgálat, stb.).

Reflux – Reflux betegség esetén kerülni kell a túlfűszerezett és csípő hatású ételeket, azonban óvatos adagolással használhatjuk a gyógyító hatású gyulladáscsökkentő, savkötő és az emésztést elősegítő fűszereket (lásd. még. fokhagyma kúra) és gyógynövények (pl. Aloe vera, citromfű, bazsalikom, édesgyökér, gyömbér, fahéj).

Reflux – Reflux betegség esetén fertőtlenítő, nyugtató és bevonó hatást fejhet ki a gyomorban a vajas-mézes kenyér fogyasztása is. Nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű legyen a folyadék -forrásvíz, szénsavmentes ásványvíz- fogyasztás (vízterápia), amit célszerű gyógynövénytea kúrával kiegészíteni. A Bioenergetikai gyógymódok (pl. Schüssler-só terápia, Homeopátia, bioenergetikai mozgásgyakorlatok-légzés, kéz-ujjmasszázsok, Colon-hydro terápia- probiotikumok) és az Ezüstkolloid – oldat alkalmazása nagyban segíti a Reflux – Reflux betegség tüneteinek csökkentését, és a Reflux betegség gyógyulási idejének lecsökkentését.

Reflux – Reflux betegség esetén lényeges, hogy megfelelő legyen a vitamin (pl. a nyálkahártya – nyelőcső védelme miatt A-vitamin, és a vitaminok antioxidás hatása miatt), illetve az ásványi anyag ellátottsága a szervezetnek (mg, vas, réz, stb.). Az ásványi anyag pótlása mellett kiváló emésztést segítő (savmegkötő), és méregtelenítő tulajdonsággal rendelkezik a Neurosan por ( ásványi anyagok alkalmazási és felhasználási módjai).

Reflux – Reflux betegség kialakulása esetén rendkívül fontos, az ételek alapos megrágása és a nyugodt, lassú étkezés! Egyrészt, mert az emésztés már a nyállal megkezdődik (lásd.még: emésztés és anyagcsere), másrészt az ételek alapos felaprítása, pépesítése kíméli a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját és izomzatát az étel lezúdulása során. Kerülni kell a szélsőséges hőmérsékletű ételek és italok felvételét is, a túl forró vagy túl hideg szintén erős irritációt vált ki és fokozza a gyomor és Reflux – Reflux betegség gyulladásos tüneteket, a fájdalmat.

Reflux tünetek, illetve Reflux betegség esetén célszerű az ágy fejrészét megemelni (kb. 15-20 cm) és így is aludni, ezzel is csökkentve a sav visszaáramlását. Csecsemőknek és kisgyermekek esetén is kialakulhat a Reflux, mert még fejletlen a gyomor – nyelőcső zárógyűrű, ezért számukra mindenképp célszerű kissé megemelni (5-8 cm) a fejrészt fektetés során, és főleg büfiztetés után.

Szoros tapadó jellegű hálóruhát semmiképp nem szabad viselni, napközben is kerülni kell a szoros ruhaneműk viseletét, mely vonatkozik a derék, gyomor és a nyaktájékra is! Túlsúlyos egyén esetében mindenképpen indokolt az egészségügyi indíttatású fogyókúra, a táplálkozási szokás és étrend megváltoztatása a Reflux – Reflux betegség kialakulásának megelőzése érdekében.

Reflux – Reflux betegség orvos-gyógyászati vonatkozásai:

Orvos-gyógyászati szempontból a gyomor és Reflux – Reflux betegség kezelési menetét és a választott terápia jellegét a beteg jelen állapota és az empirikus megközelítési mód határozza meg. Reflux – Reflux betegség esetén ezek szerint lehet fokozatosan haladni az enyhébb támadáspontú gyógykezeléstől az erősebb hatásfokú hatóanyagokig (ún. “Step Up” kezelési módszer), vagy kiindulási pontot képezhet mindjárt az erősebb hatásfokú – támadáspontú készítmények alkalmazása (ún. “Step down” módszer).

Reflux – Reflux betegség elleni szintetikus kezelés során maximálisan be kell tartani a dózisra és annak időbeli alkalmazására vonatkozó utasításokat, hiszen mellékhatások is jelentkezhetnek, ill. pl. a savközömbösítő gyógyszer mellé nem szabad savtermelést gátló gyógyszert bevenni, mert közömbösítik egymás hatását. A Reflux – Reflux betegség (és gyomorfekély, ill. az esetleges Helycobacter pylori fertőzés esetén) kezelésében célirányosan többféle hatásmechanizmus és hatóanyag (kombinációk) szerinti gyógymódok (gyógyszerelések) lehetségesek, leggyakoribb támadáspontú szintetikus gyógykezelések:

-Reflux / Reflux betegség elleni Savközömbösítő gyógykezelés (Antacidok), melyek közömbösítik a sósavat, megkötik az epesavakat, fokozzák a prosztaglandin termelődését- és ezzel a nyálkahártya védelmét, csökkentik a gyomor pepszin kiválasztódását és segítik a gyomor kiürülését. A savlekötők általában aluminiumot, magnéziumot és karbonátot tartalmaznak (pl. Anacid szuszpenzió., Almagel szp., Almagel-A emulzió, Antagel-A szp., Antagel tbl., Maalox rágótableta, Talcis rágótabletta, Malugel A – B szp., Malugel tbl., Nilacid, Tisacid, Rennie tabl., Vicalin tbl., stb.). Mellékhatások lehetnek: székrekedés /aluminium tartalmú szernél/ vagy hasmenés /magnézium vagy kalcium tartalmú szernél/, vitamin és ásványi anyag hiány, puffadás, ill. a vesekő kialakulására való hajlamot erősíti.

-Reflux / Reflux betegség elleni Savelválasztást gátló gyógykezelés során (H2-receptor-blokkolók, H2RA kezelés) egyrészt gátlódik a hisztamin által kiváltott savelválasztás, másrészt az ételek, az inzulin, a gasztrin által kiváltott savtermelés is. Ezen gyógyszercsoport egyben ellátja a sejtek, nyálkahártya védelmét is. Gyógyszerek pl: Cimetidin /Histodil/, Ranitidin /Zantac, Ulceran, Huma-Ranidin, Histac), Famotidin /Quamatel, Peptigal/, Nizatidin /Naxidin/.

-Reflux / Reflux betegség elleni Protonpumpagátló gyógykezeléssel (PPI generációs kezelés) a savkiválasztás utolsó fázisában történik meg a blokkolás, melynek lényege a hidrogénion kiválasztás megakadályozása (ill. a hidrogénion káliummal való kicserélődése). Gyógyszerek pl: esomeprasol /Nexium/, lansoprasol /Lansone/, rabeprasol /Pariet/, omeprazol /Losec, Ulsol, Omegen/, pantoprazol /Contoroloc/, Pantoloc.

-Reflux / Reflux betegség elleni Nyálkahártya védelmező mechanizmust elősegítő terápia során az ún. Sucralfat gyógyszercsoport hatása révén az aluminium képezi a nyálkahártya védelmét. A bevonó hatás miatt étkezés előtt 1 órával célszerű a hatóanyag bevétele. Gyógyszerek pl: Alusin, Ulcogant, Sucralbene tbl. és szirup, Alsucral tbl. és szirup, Venter tbl., Optacid granulált porkeverék.

-Reflux / Reflux betegség elleni Bizmuttartalmú készítményekkel (bizmut-citrát készítmény de-Nol) a nyálkahártya védelme és a prosztaglandin termelődése fokozható (bizmuttartalmú savmegkötő készítmény még a Nilacid, a Vicalin is).

-Reflux / Reflux betegség elleni Prokinetikus készítményekkel az emésztőtraktus mozgása és működési mechanizmusa segíthető elő, ezzel is segítve a gyomor kiürülését és csökkentve a nyelőcsőbe való visszaáramlást (Cisaprid). Mellékhatásként hasmenés és szívpanaszok jelentkezhetnek.

Abban az esetben, ha a hosszan fennálló és kezelésekre nem reagáló Reflux – Reflux betegség áll fenn, műtéti megoldás is alkalmazható, pl. fokozott hegesedés/szűkület kialakulásakor- nyelőcső tágítás felfújható ballonnal vagy szonda technikával, ill. direkt műtéti beavatkozással, Bariett – nyelőcső kialakulása esetén -ekkor már a nyelőcső hámrétege helyett gyomor- hámréteg, hámszerkezet fedi a nyelőcső alsó zárógyűrűje feletti területet, ami idővel mirigyhámsejtes nyelőcső daganatot hozhat létre. Műtéti megoldás javasolható nagymértékű hernia sérv esetén, motilitási – mozgási zavar esetén, és volumen Reflux esetén -mikor már folyamatos a gyomorbennék és étel feláramlása és pangása is a nyelőcsőben, ill. nyelőcső daganat esetén, stb. (lásd. még: a nyelőcső betegségei). Reflux – Reflux betegség során műtéti kontraindikációt képez, ha a nyelőcsőnek már nincsen semmilyen saját működési képessége.

Reflux – Reflux betegség, mint pszichoszomatikus kórfolyamat:

A Reflux – Reflux betegség egyértelműen a pszichoszomatikus betegségek “oszlopos” tagja. Reflux – szakértő természetgyógyász tapasztalatom és meglátásom szerint alapvetően a stressz és a helytelen táplálkozási szokás váltja ki a Reflux – Reflux betegség kialakulását, melynek kellemetlen és fájdalommal járó Reflux tünetei egy “önmagába visszatérő” láncolatot hoznak létre, azaz fokozzák a stresszt.

Reflux – Reflux betegség kialakulásának és fenntartásának bioenergetikai alapjai: A negatívnak ítélt gondolatok, események energetikai blokk gyűjtőhelye – dualitás energetikai /csakra/ központja a gyomor, …”ez a dolog, gondolat megfeküdte a gyomromat”…., illetve a vastagbélrendszer (bélflóra egyensúlyának felborulása).

Reflux, és az állandósult Reflux betegség energetikai üzenete : … Stop!.., változtatni kell az életviteli módon -és felfogáson, és elsősorban a magunkhoz való viszonyuláson, mert pl. ez a felfokozott élettempó és a velejáró feszültség, a teljesítési-megfelelési kényszer, önmagunk megélésének (örömteli) hiánya így nem hozza meg a várt eredményt! Reflux – Reflux betegség alapvető kiindulási pontja tehát elsősorban önmagunk lelki- és szellemi “oldalán keresendő”.

A fel nem dolgozott, a ki,- ill. az el nem engedett stressz-feszültség pontok energetikai blokk gócként gátolják a gyomor, a szív és a vastagbél harmonikus energetikai rendszerét, kiváltva ezzel idővel a stressz szervi tüneit, a Reflux – Reflux betegség tüneteit, az energia felvétel gátlását, a fizikai síkon megjelenő, azaz a mechanikai-idegi-hormonális-anyagcserefolyamat elváltozásokat, átrendeződéseket (és támadva a bélflóra egyensúlyi állapotát, azaz az immunrendszer főbb központját). Így a szervezet Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulásával próbál jelezni a tudat számára a kialakult energetikai blokkokról. Bioenergetikai szempontból elsőrendű energia-blokk oldó gyakorlat a Mélylégzés alkalmazása.

Reflux – Reflux betegség esetén célszerű lassúbb ütemű sport tevékenységet is választani, pl. a mellúszás nemcsak a légzés mechanikai és gázanyagcsere folyamatát segíti, de a víz felhajtó ereje által a gyomorra – nyelőcsőre nehezedő gravitációs nyomás is csökken, miközben a fokozott, de nem megerőltető vérkeringés a nyálkahártyák gyógyulását, a gyomor – nyelőcső ürülését is segíti. Reflux – Reflux betegség esetén megfelelő mozgást biztosít még a séta és a csak kevéssé vagy közepesen megerőltető kirándulás.

REFLUX / Reflux VUR – Vesico-Ureterális Reflux (húgyhólyag-húgyvezeték közötti Reflux folyamat)

A Reflux /vagy regurgitáció/ kifejezés önmagában visszaáramlást- visszafolyást jelöl. A szervezet kóros Reflux folyamatai közül a nyelőcső Reflux betegsége mellett, a húgyhólyag-húgyvezeték között kialakult Reflux folyamat a leggyakrabban előforduló kórfolyamat (Vesiko-Ureterális Reflux- VUR, vagy más néven Reflux nephropathia).

Reflux VUR / Húgyvezeték és a húgyhólyag élettani leírása

A húgyvezetékek (Ureterek) a vesekapun kilépő, kb. 28-30 cm hosszú, 4-5 mm vastag, kissé lapított, izmos falú csövek, melyek a vizeletet a vesemedencéből a húgyhólyagba vezetik át. A húgyvezeték(ek) a veséből kilépve a hasüregben, majd a nagy medencében a nagy horpaszizom felett halad. A kis és nagy medence határán ferdén keresztezi a közös csípőartériát, majd behajlik a kis medencébe. Ennek alján hátulról megközelíti a húgyhólyag alapját, s szűk nyíláson át a húgyvezeték beleszájadzik a húgyhólyagba. Az ureternyílást felül vékony nyálkahártyaredő övezi, mely a hólyag telítődésekkor billentyűszerűen meggátolja a vizelet visszafolyását a húgyvezetékbe (ureterbe).

A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falú tömlő, mely a húgyvezeték által szállított vizeletet felveszi, magába gyűjti, s bizonyos időközönként a húgycsövön át kiüríti. A húgyhólyag befogadóképessége általában 500 ml, azonban kóros viszonyok között (pl. húgycsőelzáródás esetén) több liter vizeletet is tartalmazhat. A hólyag bizonyos fokon túli telődése kiváltja a vizelési reflexet. A vizelési reflexív központja a gerincvelő keresztcsonti szakaszán van.

A gerincvelői központ aktivitását agykérgi hatások gátolhatják vagy erősíthetik, mely által megvalósulhat az akaratlagos vizeletszabályozás. A vizelési reflex eredményeként a hólyagfal hosszanti izomrostjai összehúzódnak és a hólyagban a nyomás ugrásszerűen megnő. A húgyvezeték(ek) nyálkahártya billentyűrendszere lezár, ezzel megakadályozva a vizelet visszafolyását a hólyagból a húgyvezetékbe, ezzel egyidejűleg a húgycső eredését körülvevő záróizom pedig elernyed. A húgyvezeték-húgyhólyag-húgycső összehangolt izommunkájának eredményeként a vizelet ezek után a húgycsövön át sugárszerűen távozhat a külvilágba.

Reflux VUR / vesico-ureterális Reflux kialakulásának okai és kórfolyamata

Ép anatómiai viszonyok között a vizelési reflex kapcsán, a nagy nyomás ellenére sem áramlik vissza a vizelet az uréterekbe (húgyvezetékekbe), ill. a vesemedencébe, mivel a hólyagfalban ferdén átfutó húgyvezeték szakasz összenyomódik, és az ureter-szájadék jól záró „funkcionális billentyűként” viselkedik, ez az ún. ventil-mechanizmus (lásd. az élettani leírást).

Azonban az ureter-beszájadzás fejlődési rendellenessége esetén, a vizelés idegi szabályozásának sérülése folytán, a húgyhólyagban a nyomás megnövekedése (pl. húgycsőszűkület) miatt, megnagyobbodott prosztata, daganat, műtéti beavatkozás, vagy húgyhólyaggyulladások, fertőzések következményeként a zárás tökéletlenné válik, s így a vizelet a hólyagból visszaáramolhat reflux folyamatként a húgyvezetékbe, illetve előrehaladott állapotként a vesemedencébe is.

Vesico-Ureterális- Reflux (ejtsd: vesziko ureterális reflux, vagy még más néven Reflux nephropathia (ejtsd: reflux nefropátia) esetén a hólyagban levő vizelet nemritkán bekövetkező felszálló fertőződésekor vesekehely tágulat, vesemedence gyulladás, és következményes vesezsugor alakulhat ki.

A Reflux – vizelet visszaáramlásos reflux VUR kórtünet ugyan bármilyen korosztálynál és nemnél előfordulhat, de csecsemők, kisgyermekek esetében igen gyakori a reflux VUR kialakulása. Eleinte inkább a fiúgyermekek (kb. 4 éves korig), később a leánygyermekek esetében jellemzőbb a reflux VUR kialakulása /az anatómiailag rövidebb húgycső miatt, egyben a “leánydominancia” sokszor a genetikailag is kimutatható/.

Átlagosan kb. 10 éves korig gyakoribb a reflux VUR kialakulása gyermekeknél. A Reflux lehet veleszületett –primer, elsődlegesen kialakult reflux VUR betegség, és szerzett- szekunder, másodlagosan kialakult reflux VUR betegség. Veleszületett Reflux VUR (primer reflux) esetén a húgyvezeték húgyhólyagba való illeszkedésénél jön létre a húgyvezeték gyengesége az intrauterin (magzati korban) időszakban, mely által kiváltott Reflux folyamat a további fejlődés során az esetek többségében önmagától, spontán gyógyulással megszűnik.

Szerzett Reflux (szekunder reflux VUR) kialakulásának leggyakoribb oka, a gyakori felfázás, húgyúti fertőzés, melynek alapja felnőttkorban pl. a vesekő, húgyvezetékkő alapján kialakuló szöveti irritáció, vagy a terhesség is lehet (a méh összenyomja a húgyvezetéket), gyermekkorban leginkább a piszkos kéz, ill. a nem megfelelő tisztálkodási – fenéktörlési technika a kiváltó tényező.

A reflux VUR és a húgyúti fertőzés oda-vissza indikációja, ill. kialakulási forrása is lehet egymásnak. Amennyiben húgyúti fertőzés, gyulladás következtében alakul ki a reflux VUR, a gyulladás megszűnte után spontán módon is megszűnhet a Reflux folyamat (és általában meg is szűnik, ezt hívják átmeneti reflux VUR-nak), amennyiben a reflux VUR az elsődleges tényező, mely kiváltja a gyakori, visszatérő húgyúti fertőzéses folyamatot, akkor a gyulladáscsökkentő, folyamatos vizeletfertőtlenítő gyógykezelés kezeli egyben a reflux VUR elváltozást is.
A reflux VUR során a folyamatos vizelet-visszaáramlás a húgyvezetékből idővel feljuthat a vesemedencéig is, tágítva és károsítva ezzel a vese szöveteit is. A reflux VUR súlyosabb fokán már a húgyvezeték kitágulása és hegesedése mellett vesemedence tágulat (hydronephrosis, ejtsd: hidronefrózis), vesemedence gyulladás (pyelonephritis, ejtsd: pielonefritisz) alakul ki, majd hegesedési folyamat, és a vese glomerulusok (vér szűrését végző vese csatornácskák) szűkülete, vesezsugor jön létre. Kezeletlen és végső esetben pedig kialakulhat akár a veseelégtelenség /uraemia, ejtsd: urémia/ fázisa is.

A reflux VUR folyamat szinte minden esetben magas vérnyomást alakít ki, de maga a reflux VUR folyamat nem jár specifikus tünetekkel, leginkább a fertőzéssel és annak tüneteivel társult reflux VUR hívja fel magára a figyelmet, ill. a már kialakult vesebetegség.

Fertőzéses reflux VUR folyamatban hőemelkedés, láz, elesettség, étvágytalanság, hasmenés, súlycsökkenés vagy csecsemőknél, kisgyermekeknél a súlygyarapodás elmaradása, gyakori vizelési inger, „cseppenkénti” vizelés (egyszerre csak pár csepp vizelet ürítése), vizeléskor csípő érzetű fájdalom, esetleg véres vizelet, alhasi fájdalom és tompa háttáji fájdalom a jellemző tünet együttes. Kisgyermekek esetében gyakran társul torokgyulladás a fertőzéses reflux VUR folyamatához.

A reflux VUR kórfolyamat előrehaladottsága szerint V csoportra osztható:

I. fokú reflux VUR: ebben a reflux folyamatban csak az ureterig (húgyvezetékig) áramlik vissza a vizelet
II. fokú reflux VUR: ekkor a vizelet visszaáramlása már a vesemedencét is eléri
III. fokú reflux VUR: kialakul az ureter és a vesemedence tágulata is
IV. fokú reflux VUR: az ureter kanyargóssá és jelentősen tágulttá válik, a vesemedence szöveti állományában is eltérések jelentkeznek már
V. fokú reflux VUR: a veseállományban nagymérvű szövetállomány elváltozás, szövetpusztulás jön létre

Reflux VUR / Vesico-Ureterális Reflux vizsgálati módszerei és a reflux VUR kezelési lehetőségei, a megelőzés

Reflux VUR diagnosztikai lehetőségei

Gyakorta jelentkező húgyúti fertőzések esetén mindenképpen szükséges a húgyhólyag, húgyvezetékek és veseállomány vizsgálata is, annak megállapítására, hogy nem reflux VUR váltja-e ki, ill. tartja fenn a gyakori húgyúti gyulladásos állapotot.

Reflux VUR diagnosztikai vizsgálatai: manuális tapintásos – fájdalom és nyomásérzékenységi vizsgálat, természetgyógyászati Biorezonancia-Bioenergetikai vizsgálat, hasi UH vizsgálat, Urográfia- kontrasztanyagos Röntgen vizsgálat, Izotópos vizsgálatok, hólyagizom működési zavar gyanúja esetén cysto-manometria vizsgálat, reflux VUR gyanú esetén MICU -mictios-cysto-ureterográfia- vizsgálat /húgyhólyag kontraszt anyagos feltöltése – feszítése, majd lefényképezése/, genetikai vizsgálatok, vérkép- és vérsüllyedés vizsgálat, középsugaras vizeletből vett vizelet üledék és vizelettenyésztési – rezisztenciai vizsgálat (kórokozók beazonosítási és érzékenységi vizsgálata a gyógyszerek hatóanyagaira).

Fontos tudni, hogy maga a reflux VUR folyamat valamilyen szinten akkor is fennállhat, ha a hasi UH, vagy a vizeletvizsgálat eredményei ezt még nem mutatják ki (pl. ha még az “UH számára” nincs elégséges, látható tágulat, vagy vizeletben nincsenek baktériumok, genny, fvs.ürítés, stb., azaz nem áll fenn fertőzéses folyamat a reflux VUR megléte mellett).

A reflux VUR alapvető kezelési kiindulópontja a vizelet (ill. húgyhólyag) folyamatos fertőtlenítésén, tisztításán, ill. a diagnózis során megállapított egyéb oki kezelésén (pl. húgycsőszűkület, idegi szabályozás zavara, vesekő, daganat, stb.) alapszik.

Amennyiben a reflux VUR folyamatot csak egyszeri húgyúti fertőződés váltotta ki, akkor elégséges az egyszeri gyulladáscsökkentő, antibiotikus kezelés, melynek során a reflux VUR is megszűnik (átmeneti reflux VUR). Fejlődési rendellenesség, ill. előrehaladott reflux VUR állapotban szükséges lehet a modern endoscópos beavatkozásra (STING), melynek során az anatómiai helyzet közvetlen feltérképezésén túl (húgyhólyagfal- húgyvezeték és vese állapota), az ún. feltöltéses reflux VUR kezelés is megtörténhet szövetbarát, alakmegtartó anyaggal.

Az endoszkópos beavatkozás esetén közvetlen a húgyvezeték beszájadzási terület mellett, a húgyhólyag nyálkahártya alá mintegy támasztékként és szűkítőként szövetbarát anyagot /teflon, szilikon/ fecskendeznek be. A húgyhólyagban lévő nyomás hatására a feltöltő anyag a nyíláshoz feszül, biztosítva a továbbiakban a húgyvezeték megfelelő zárását, a reflux VUR megszűnését. Sebészeti, nyílt hasi műtéti reflux VUR megoldásként a húgyvezetéket (uretert) áthelyezhetik a hólyagfal más helyére. A reflux VUR műtéti megoldásai esetében kis százalékában előfordulhat a reflux VUR kiújulása (ill. bizonyos mértékű reflux megmaradása), vagy a húgyvezeték szűkülete, szükség esetén az endoszkópos anyagfeltöltéses kezelés ismételhető.
Reflux VUR természetgyógyászati kezelése

A reflux VUR esetében természetgyógyászati szempontból, igen hatékony fertőtlenítő, ill. tisztító megoldást nyújt az Ezüstkolloid oldat alkalmazása, mely mintegy természetes antibiotikumként működik, és a bélflóra normál állapotát sem befolyásolja, nem bántja.

Reflux VUR kezelésében a gyógynövényes tisztító és fertőtlenítő kúrák alkalmazásával a folyadékszükséglet egy része is pótolható, de gyermekek és terhesség esetében nagyon körültekintően kell meghatározni a szükséges gyógynövényeket (gyógynövény összetételeket), és azok mennyiségi- és időbeli adagolási alkalmazását! Reflux VUR kialakulása, ill. húgyúti tisztításhoz és fertőtlenítéshez megfelelő gyógynövények pl.: a tőzegáfonya, a medveszőlő, a csarab, a cseresznyeszár és a csipkebogyó, a kamilla és a körömvirág, a lestyán és a cickafarkfű, a zsúrló és az apróbojtorján, a petrezselyem és a kerti kakukkfű, az aloe vera és a nyírfalevél tea.

Az immunrendszer erősítése és gyulladáscsökkentő szempontból pedig az echinachea, azaz a vörös vagy bíbor kasvirág megfelelő, melyet gyermekek és terhes asszonyok is fogyaszthatnak. Gyermekeknek nem alkalmazható gyógynövény pl. a borsmenta, terhes asszonyoknak pl. a petrezselyem és az aloe vera, mert nagyfokú alhasi vérbőséget okoznak (lásd. még: gyógynövények alkalmazási kritériumai és a gyógynövények felhasználási lehetőségei)! A fertőzéses reflux VUR, ill. az előrehaladottabb reflux VUR kialakulásával ajánlott az ágynyugalom, a minél több pihenés, a megerőltető testmozgás kerülése.

A reflux VUR fertőtlenítő, tisztító célzott terápiája mellett alkalmazható még a gyógykezelés, a Schüssler só -terápia, a Bach-virágterápia kezelés, ill. a gyógyvíz ivó- és fürdőkúra, melynek alkalmazását (alkalmazhatóságát) és annak idejét minden esetben a vese állapota határozza meg. Reflux VUR akár természetgyógyászati, akár szintetikus antibakteriális gyógykezelése mellett mindenképpen fontos kiegészítő terápia a bélflóra támogatása is probiotikumokkal (élőflórás joghurt, kefir, vagy összeállított kiszerelésben), mivel egyrészt az antibiotikus terápia felborítja a bélflóra normál állományát, másrészt az immunrendszer- és energetikai forgalom hatékony működésének, egyensúlyának alapja a bélflóra–vastagbél megfelelő állapota.

Reflux VUR esetén nagyon fontos az egyszerre nem sok, de bő folyadékfogyasztás (lásd. még: vízterápia), és a gyakori vizelés biztosítása. A bioenergetikai, azaz a Biorezonancia-Bioenergetikai kezelések során pedig nagymértékben növelhető, erősíthető az érintett szervek (húgyhólyag, húgyvezeték, vese) ellenálló képessége, ill. a gyulladásos folyamatok csökkentése, megszüntetése. Reflux VUR – IV, reflux VUR – V kialakulása esetén is javasolt kiegészítő terápiaként a természetgyógyászati kezelés és energetikai erősítés, a szükséges orvos-gyógyászati megoldásokkal együttműködve.
Reflux VUR megelőzési szempontjai

Reflux VUR állapot megelőzéseként fontos tényező, főleg kisgyermekek esetében, hogy időben kerüljön széleskörű kivizsgálásra a gyakori felfázásos tünet, és annak oka. A reflux VUR megelőzésében elsőrendű szempont a gyakori kézmosás (főleg toalett előtt és után is, nemi aktus előtt és után is), ill. a helyes technikájú fenék- és nemi szervi tisztálkodás, azaz a higiéniai szempontok betartása, mely mielőbbi megtanítást és begyakoroltatást igényel a gyermekek számára.

Gyakran a húgyúti fertőzés, ill. a reflux VUR folyamat kialakulása abból az egyszerű tényből alakul ki, hogy a kislányok a végbél felöl, a hüvely felé törlik ki a feneküket, baktériumokat (pl. coli baktérium) juttatva így a húgycsőbe, ahonnan aztán felszálló fertőzés alakul ki a vizeletelvezető rendszerbe, indikálva ezzel a reflux VUR folyamatot is.

Alapvető higiéniai szempont a fehérneműk napi váltása, nemi érintkezés előtti és utáni vizelés (nők és férfiak számára is fontos!), ill. mosakodás, és a vizelet időnkénti megtekintése, ellenőrzése (lásd még: candida és a szexuális problémák). A megfelelő folyadékfogyasztás nemcsak fertőzés és reflux VUR kórfolyamat esetén lényeges szempont a tisztítás céljából, hanem a napi rendszerességgel biztosított kellő mennyiségű (lehetőleg) tiszta víz fogyasztása folyamatos öblítés, tisztítás alatt tartja a húgyhólyagot csakúgy, mint a veséket is.

Reflux - Reflux betegség / Kiemelt és ajánlott Társoldalak

Reflux.lap.hu, Aloevera lap.hu, Álmatlanság lap.hu

Elhízás lap.hu, Emberi Test lap.hu

Intim lap.hu, Székrekedés lap.hu